Kányádi Sándor
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Megjelenés: -0001-11-30
méret: 240 mm x 140 mm
Megjelenés: -0001-11-30
Megjelenés: -0001-11-30
Megjelenés: 2011-04-15
Megjelenés: 2011-06-01
méret: 210 mm x 210 mm
Megjelenés: 2012-04-16
Megjelenés: 2012-06-08
Megjelenés: 2013-06-27
Megjelenés: 2013-11-20
Megjelenés: 2013-11-28
Megjelenés: 2015-11-05
Megjelenés: 2016-09-12
méret: 13 mm x 210 mm x 210 mm
Megjelenés: 2017-05-30
méret: 10 mm x 210 mm x 150 mm
Megjelenés: 2021-04-14
méret: 224 mm x 167 mm x 11 mm
Megjelenés: 2022-07-05
méret: 240 mm x 170 mm x 12 mm
Ez is érdekelhet:
Élő klasszikusok az idei Prima Primissima magyar irodalom kategóriájának jelöltjei
A magyar irodalom kategóriájának díjazottjai idén Kányádi Sándor, Kiss Benedek és Szilágyi István.
Kányádi Sándort gyerekkönyvei és megzenésített versei révén szinte mindenki ismeri. Életpályáját megismerhetitek a Záróra műsorából, ahol Veiszer Alindával beszélgetett.
Kiss Benedek kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító, a Kilencekkel együtt jelentkezett az Elérhetetlen föld (1969) című antológiában. Hamar megtalálta hangját, líráját asszociáció-gazdagság, a költői látás elevensége jellemzi.
A harmadik jelölt, Szilágyi István prózaíró. Kő hull apadó kútba című regénye az irodalmárok egyöntetű elismerését vívta ki. Nagy figyelmet keltett az Agancsbozót című monumentális, majd 700 oldalas regénye is, ám a hetvenes években elért sikeréhez hasonlót inkább egyik újabb regénye, a Hollóidő váltott ki.
További Prima díjazottak kategóriánként:
Magyar színház- és filmművészet
Blaskó Péter (színművész)
Enyedi Ildikó (filmrendező, forgatókönyvíró)
Hegedűs D. Géza (színművész, rendező, egyetemi tanár)
Magyar képzőművészet
Birkás Ákos (festőművész)
Haris László (fotóművész)
Horkay István (képzőművész)
Magyar tudomány
Dr. Blaskó Gábor (gyógyszerkutató vegyész, MTA rendes tagja)
Dr. Pintz János (matematikus, akadémikus, kutatóprofesszor)
Vicsek Tamás (fizikus, akadémikus)
Magyar oktatás és köznevelés
Hámori Veronika (nyugalmazott iskolaigazgató)
Dr. Lukács István (irodalomtörténész, intézetigazgató)
Prof. Dr. Sótonyi Péter Tamás (rektor, állatorvos-anatómus)
Magyar építészet és építőművészet
Csomay Zsófia (építész, belsőépítész)
Dr. Farkas Gábor (DLA építész)
Pazár Béla (építészmérnök)
Magyar sajtó
Baló György (szerkesztő, műsorvezető)
Hazajáró (turisztikai magazinműsor)
Kopeczky Lajos (újságíró, riporter)
Magyar sport
Fábiánné Rozsnyói Katalin (kajak-kenu mesteredző)
Kocsis Ferenc (olimpiai bajnok birkózó, mesteredző)
Wichmann Tamás (világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus)
Magyar népművészet és közművelődés
Dr. Bálint György (kertészmérnök)
Erdélyi Tibor (táncművész, koreográfus, népi szobrász)
folkMAGazin (népművészeti folyóirat)
Magyar zeneművészet
Antal Mátyás (fuvolaművész, karmester)
Eötvös Péter (zeneszerző, karmester)
Várdai István (csellóművész)
Forrás:primaprimissima.hu
Kiemelt kapcsolat:
1. https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/gyerekirodalom/mesek/harom-szeklab
Kapcsolódó aloldalak:
1. https://www.lira.hu/hu/szerzo/kanyadi-sandor
- https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/vers-drama/lombjukat-a-fak-elejtik
3. https://www.lira.hu/hu/szerzo/szilagyi_istvan
Kányádi Sándor Prima Primissima
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Farkas Gábor építész; magyar tudomány kategóriában Vicsek Tamás fizikus, akadémikus; magyar sajtó kategóriában Baló György szerkesztő, műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Birkás Ákos festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató vehette át az elismerést.
Magyar sport kategóriában Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző; magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor költő, író, műfordító; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Bálint György kertészmérnök; magyar zeneművészet kategóriában Eötvös Péter zeneszerző, karmester; magyar színház- és filmművészet kategóriában Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
Magyar irodalom kategóriában Kányádi Sándor mellett a másik két jelölt, Kiss Benedek költő és Szilágyi István író volt, akik 5-5 millió forintos jutalomban részesültek.
A költő előtt egyik leghíresebb versével szeretnénk tisztelegni:
Valaki jár a fák hegyén
valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
1994
