1950-ben született Budapesten. Az ELTE matematikus szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író.

Első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg, a kritikusok lelkesen üdvözölték, és megszavazták „az év legjobb első prózakötetének”. Új volt a hang, és ezt megerősítette következő könyve is, a Pápai vizeken ne kalózkodj! Az irodalomtörténeti jelentőségű Termelési-regényben (1979) a Kádár-kor társadalmának működési – vagy ha úgy tetszik – működésképtelenségi mechanizmusát szellemes kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg. A Bevezetés a szépirodalomba (1986) című gyűjteményben a képregénytől az anekdotáig, az automatikus írásműtől a cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható: a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok vagy A szív segédigéi. A Tizenhét hattyúk (1987) címmel publikált, Csokonai Lili szerzői néven megjelent kötet nem más, mint fiktív önvallomás. A Hrabal könyvének (1990) főszereplője saját felesége, címzettje pedig Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1992) egy sajátos, többrétegű pikareszkregény. Nádas Péter szerint „Esterházy regényével [Egy nő (1995)] a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú”. A Harmonia caelestis (2000) előtti, az Egy kék haris című könyvében publicisztikákat olvashatunk. Megjelenése óta a Harmonia caelestis és a Javított kiadás (2002) Európa- és világszerte nagy sikert aratott. A 2003-ban jelentek meg Esterházy válogatott esszéi, A szabadság nehéz mámora címmel. A 2004-ben újból napvilágot látott, immár harmadik kiadásban a Bevezetés a szépirodalomba, valamint A halacska csodálatos élete című esszékötet. 2004 őszén, megjelenésének 25. évfordulója alkalmából ismét megjelent „kisssregény”-e, a Termelési-regény. Az ezt követő évben kerül piacra az az Esterházy-hangoskönyv, amelyen a szerző olvassa fel az Egy nőt. 2006-ban, a világbajnokság évében a futballal kapcsolatos élményeit, gondolatait Utazás a tizenhatos mélyére címmel, valamint Esterházy három „dramolettjét” Rubens és a nemeuklideszi asszonyok címmel közölte a Magvető. A 2007-es Ünnepi Könyvhére jelent meg a Fancsikó és Pinta hangoskönyv-változata a szerző tolmácsolásában. 2008-ban pedig új Esterházy-regénynek örülhettek az olvasók, a Harmonia cælestis és a Javított kiadás apakönyvei után huszonhárom évvel később, a Semmi művészet megjelenésével nyer új jelentést A szív segédigéinek utolsó mondata: „Mindezt majd meírom még pontosabban is“, és a mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv.
vA Magvető Kiadónál megjelent művei
Fancsikó és Pinta (1976), Pápai vizeken ne kalózkodj! (1977), Termelési-regény -kisssregény (1979), Függő (1981), Ki szavatol a Lady biztonságáért? (1982), Fuharosok (1983), Daisy (1984), Kis Magyar Pornográfia (1984), A szív segédigéi (1985), Bevezetés a szépirodalomba (1986), Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk (1987), A kitömött hattyú – írások (1988), Hrabal könyve (1990), Az elefántcsonttoronyból - publicisztikai írások (1991), Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), Jegyzőkönyv (1993) / Egy történet (2002) – Kertész Imrével közösen, Egy kék harisnya följegyzéseiből (1994), Egy nő (1995), Irene Dische-Hans Magnus Enzensberger: Esterházy. Egy házy nyúl csodálatos élete - fordítás, átdolgozás (1996), Egy kék haris – publicisztikai írások (1996), Harmonia caelestis (2000), Búcsúszimfónia (2001), Javított kiadás (2002), Biztos kaland – Czeizel Balázzsal (2002), A szabadság nehéz mámora (2003), A szavak csodálatos életéből (2003), Esterházy Péter-Kertész Imre-Nádas Péter-Bojtár Endre: Kalauz - esszék (2003), A halacska csodálatos élete – publicisztikai írások (2004), Egy nő – hangoskönyv (2005), Utazás a tizenhatos mélyére (2006), Rubens és a nemeuklideszi asszonyok - három dramolett (2006), Fancsikó és Pinta – hangoskönyv (2007), Semmi művészet (2008), Semmi művészet – hangoskönyv (2008), Egy kék haris (2010), Esti (2010)

Díjai
A Művészeti Alap Elsőkötetesek díja (1977), a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia – 1980), Aszú-díj (1981), Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1988), Krúdy Gyula-díj (1990), Év Könyve Jutalom (1990), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíj (1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Szabad Sajtó Díj (1994), Soros Alapítvány díja (1995), Magyar Művészetért Alapítvány díja (1995), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Szép Ernő-jutalom (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), az Év embere-díj (Magyar Hírlap – 1999), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Gundel művészeti díj (2001), Herder-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), a német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Grinzane-Beppe Fenoglio-díj (2007), a Magyar Kultúra Követe cím (2008), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Manès Sperber Irodalmi Díj (2009), Commandeur de l'Ordre des Arts et des Lettres (2010), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), Alföld-díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011)