Elizabeth M. Gilbert (Waterbury, Connecticut, 1969. július 18. –) amerikai regény-, esszé-, elbeszélés-, életrajzi és emlékiratíró. Világhírét a 2006-ban írt Eat Pray Love (Ízek, imák, szerelmek) emlékirata hozta meg, amely 2010 júliusában már 180. hete szerepelt a The New York Times bestsellerlistáján. 2010-ben ugyanezen címmel filmet is készítettek a történetből.

Gilbert 1969. július 18-án született Waterbury, Connecticutban. Apja vegyészmérnök volt, anyja ápoló. Egyetlen nővérével, a történész és regényíró Catherine Gilbert Murdock-kal egy kicsi, családi karácsonyfa-termesztő tanyán nőtt fel Litchfield, Connecticutban. A családnak a tanyán nem voltak szomszédjai, nem volt tévéjük, de még lemezjátszójuk sem. Ennek következtében valamennyien sokat olvastak, Elizabeth és nővére kis könyvek és színdarabok írásával szórakoztatták magukat.

Gilbert az alapdiplomáját (BA) a New York-i Egyetemen (New York University) szerezte meg politikatudományból 1991-ben. Tanulmányai mellett felszolgálóként, és egy magazin alkalmazottjaként is dolgozott, szakácsként pedig egy vendégfogadó farmon. Az itt szerzett élményei, tapasztalatai számos novella témáját adták, valamint ezen kívül röviden a The Last American Man (Viking, 2002) (Az utolsó amerikai férfi) című regényében is feltűnnek.

Az Esquire magazin 1993-ban kiadta a Pilgrims (Zarándokok) című elbeszélését, The Debut of an American Writer (Egy amerikai író debütálása) főcímmel. Norman Mailer óta ő volt az első elbeszélés író, aki az Esquire magazinban debütált. Ez indította el újságírói pályáján. Írt a SPIN, a GQ, a The New York Times Magazine, az Allure Real Simple és a Travel+Leisure számára is. Mint ahogy az Ízek, imák, szerelmek című regényéből is kiderül, Gilbert jól fizetett, szabadúszó íróként futott be karriert.

1997-ben a GQ magazin számára írt egy cikket The Muse of the Coyote Ugly Saloon (A Coyote Ugly Szalon múzsája) címmel. Ez az emlékirat pultosként töltött éveiről számol be. Az ország legelső Coyote Ugly (amerikai kocsmahálózat), asztalon táncoló bárjáról szól, amely New York East Village negyedében található. Ez a visszaemlékezés adta a Sakáltanya című filmnek az alapötletét. Eustace Conway is Not Like Any Man You’ve Ever Met (Eustace Conway nem olyan, mint bárki, akivel valaha találkoztál) című 1998-as GQ cikkét használta fel egy modern természettudós életrajzi regényéhez, a The Last American Man-hez. Ez a regénye megnyerte a National Book Award-ot, prózairodalom kategóriában. A The Ghost (A szellem), III. Hank Williams rövid életrajzi történetét a GQ magazinban publikáltak 2000-ben, valamint a The Best American Magazine Writing 2001-es gyűjteményében is szerepelt.