Csíkszentmihályi Mihály
Tőle származik a „flow” (azaz „áramlat”) gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel.Csíkszentmihályi Mihály könyvében azon örök kérdésekre adott választ, hogy mi a boldogság, és hogy leszünk boldogok, s ezzel nagy sikert aratott a társadalom körében. A munka mögött az író életen át tartó kutatása állt.
Saját tapasztalatait használta fel és mondta el könyvében és előadásai során. Magyar nemzetiségű családba született az akkor Olaszországhoz tartozó Fiuméban, ahonnan 10 évesen (1944) Velencébe menekült családjával. Az akkor még kisfiú Csíkszentmihályi nem értette, miért történik mindez. A körülötte nyomorban és meghurcoltatásban élők közül mégis voltak olyanok, akik úgy élték át a mindennapokat, mintha mi sem változott volna. Nem értette az egész helyzetet, és ekkor kezdett a megoldáson gondolkodni.Sem magyarnak, sem olasznak nem érezte magát, nem voltak barátai, és nem szeretett iskolába járni. Miután Rómába költöztek, apjának segített a családi költségvetést kipótolni úgy, hogy alkalmi munkával szerzett pénzt.
Mindeközben álmát – az emberi élet teljes megértését – nem adta fel, ezért az Amerikai Egyesült Államokba utazott az egyetemre, ahol pszichológiát tanult. Előadások és szemináriumok mellett egy szállodában kereste meg a kenyérre valót. A pszichológiában, amit az egyetemen tanítanak, azonban csalódott. Tanárai, akik meglátták a benne rejlő tehetséget, ajánlották neki, hogy menjen át a Chicagói Egyetemre, amely az Egyesült Államok legjobb 10 egyetemének egyike. Csíkszentmihályi így is tett.
Időközben egy érdekes területet fedezett fel: rájött, hogy a festők képeik alkotása közben úgy viselkednek, mintha transzba estek volna; annyira leköti őket az alkotás élménye, hogy elfeledik a való világot. Ezt lehet érezni más tevékenység közben is (sakk, hegymászás stb.), amikor igazán jól érezzük magunkat. Megjelenik az alkotás élménye, a dicsőség, a vágy, a teljes bevonódás érzése, s ez a pszichológiai terület még kiaknázatlan az emberiség számára. Csíkszentmihályi Mihály, amikor professzori állást kapott az egyetemen, el is indította ilyen irányú kutatásait. Interjút készített olyan emberekkel, akik szívesen sportolnak, sakkoznak, táncolnak stb., és lejegyezte ezeket. „Autotelikusnak” nevezte tehát ezeket a tevékenységeket, amelyeket önmagukért, a cselekvésért végzünk, külső jutalom nélkül, és megengedik a teljes elmélyülést. Később ebből született a „flow” fogalma.Az ebből a kutatásból készített könyve nem aratott nagyobb sikert, de nem adta fel, és újabb projektbe fogott: a „flow-élményt” kutatta. Az Experience Sampling Method technika segítségével pontosabb adatokat kapott, és pontosabb képet alkotott.
Csíkszentmihályi majdnem 60 éves volt, amikor a siker utolérte, és munkásságát kellően elismerték. 1988-ban jelentkezett nála egy kiadó, hogy írjon a flow-ról egy tudományos igényű könyvet, melyet kinyomtatnának. 1990-ben jelent meg ez a munka, és lassan, de biztosan nagy népszerűségre tett szert. Munkájában sikeres emberré vált.Nemcsak elismerésre és tekintélyre tett szert, hanem a többiek kissé kívülállóként is kezelték elvont gondolkodása miatt. Ezért 1999-ben Kaliforniába költözött, és ott folytatta tovább tevékenységét, az időközben nagyon népszerűvé vált, rendkívüli jövővel kecsegtető kutatási irányzatot, mely mindazzal foglalkozik, ami az embereket boldoggá, erőssé és elégedetté teszi.
Megjelenés: 2010-11-12
Megjelenés: 2012-04-20
Megjelenés: 2014-12-08
Megjelenés: 2015-05-07
Megjelenés: 2016-05-20
Megjelenés: 2018-03-14
Megjelenés: 2018-06-18
Megjelenés: 2018-06-18
méret: 206 mm x 136 mm x 21 mm
Megjelenés: 2021-05-13
méret: 203 mm x 123 mm x 15 mm
Ez is érdekelhet:
Amerikában élő magyar tudósokról vetíti új sorozatát a közmédia
A sorozatot Amerikában jártunk... mestersége címere címmel a Duna Worldön vetítik. A nézők olyan híres szakemberekről nézhetnek portréfilmeket, mint Csíkszentmihályi Mihály pszichológus vagy Pavlics Ferenc, aki az első holdjárművet tervezte. Az interjúalanyok többsége az 1956-os forradalom után került Amerikába és azóta is ott él, tevékenykedik, de jó kapcsolata van Magyarországgal, segítik a magyarokat, a magyar tudományt.
A pénteken vetített első részben a nézők a Flow című könyve révén világszerte ismertté vált Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológust, egyetemi tanárt, az MTA külső tagját ismerhetik meg, akinek szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. A stáb a tudós otthonában és az egyetemen készíthetett exkluzív interjút, amelyben a család régi történetei, Magyarországhoz fűződő emlékei is megelevenednek a kutatási módszerei mellett.
A második részben látható majd Pavlics Ferenc, aki a NASA holdjárművének atyja. A járművek, amelynek tervezésében közreműködött, a Hold után a Marsot is meghódították. A magyar mérnök 1956-ban, a forradalom után, november végén a feleségével együtt hagyta el az országot. Útja Amerikába, New Jerseybe, majd Detroitba vezetett, végül Santa Barbarában telepedett le. Az otthonában adott exkluzív interjúban a tervezésről, az ötleteiről, a tesztelésekről beszélt és arról, hogy a magyar tapasztalatok mennyire segítették a munkáját.
A harmadik részben Selye János professzor emlékét idézi fel a Kaliforniában élő Szabó Sándor orvosprofesszor, a világhírű tudós utolsó doktoranduszainak egyike, aki tanáráról, szellemi hagyatékának ápolásáról és saját sikereiről mesélt otthonában. Selye János 1936-ban ismertette meg a tudományos világot a stressz jelenséggel, amellyel azóta is sokat foglalkoznak a kutatók, az orvosok. A beszélgetésből az is kiderült, mi lehet a stressz ellenszere.
Egy filmes szakember, Dobos István, a Warner Brothers Studios Costume Department munkatársa segítségével tekinthetnek be a nézők a filmgyártás kulisszái mögé a negyedik részben.
A záró epizódban ismét a tudósok állnak a középpontban. Munkatársai révén sikerült betekintést nyerni Oláh György idén elhunyt Széchenyi-nagydíjas kémikus emberi gesztusaiba, kutatásaiba, hogy mennyire volt számára fontos a magyarság, például hétvégenként anyanyelvén beszélt a magyar munkatársakkal.
MTI / mindennapkonyv