Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett őt tartják a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának. Ugyanakkor zenéje a romantika jegyeit is magán viseli. Beethoven jelentősége azon is lemérhető, mennyire meghatározta a későbbi zenetörténet számos alakjának pályáját.

Német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Fiatalságát szülővárosában, Bonnban töltötte.1792-ben Bécsbe költözött, ahol J. G. Albrecthsbergnél, A. Salierinél és J. Haydnnál tanult. Legtöbbet a hallatlan energiával folytatott önművelésének köszönhetett.1795-ben kezdte meg nyilvános zongoraművészi szereplését és adta ki első művét. Főúri pártfogói (közülük némelyik tanítványai is) hosszú ideig gondtalan életet biztosítottak számára.Beethoven több ízben ellátogatott Martonvásárra a Brunswick családhoz. Brunswick Ferenc azon kevés főurak közé tartozott, aki Beethoven személyes barátjává fogadott és akinek mecénási lelkületére élete végéig bizton számíthatott. A Brunswick lányok 1799-es bécsi útjuk során személyesen is megismerkedtek a mesterrel, aki zongorázni tanította őket és Ferenc testvérükkel együtt örök barátságot kötöttek vele. Barátságon túl Beethovent gyengéd érzelemek is fűzték a Brunswick lányokhoz, sőt unokahúgukhoz Giulietta Guicciardi-hoz is, akinek nevét a Holdfény szonátával tette halhatatlanná. De a "halhatatlan kedves" mégsem ő volt, hanem Teréz vagy Jozefin.

1800 körül kezdődő fülbaja egyre súlyosbodott, és 1808-ban hallásának romlása már lehetetlenné tette hangversenyezéseit. 1818-tól szinte teljesen süket volt, visszavonultan élt. Krónikus májbaja 1825-ben kezdett elhatalmasodni szervezetén, 1827. március 24-én este halt meg.

Beethoven a bécsi klasszicizmus legszubjektívebb hangú mestere. Nagy, nemes eszméket öntött zenébe. Műveit a felvilágosodás, a klasszikus német filozófia és a francia polgári forradalom humanista eszméi hatották át. Nem műértők kis köréhez, hanem az egész emberiséghez akar szólni.