Bagdy Emőke (Tiszafüred, 1941. augusztus 18. –) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita.

1941-ben született Tiszafüreden, Bagdy István református lelkész és Fóris Julianna gyermekeként. Gyermekkorában többször költöztek. Miskolcon érettségizett a Vámos Ilonka, későbbi nevén Zrínyi Ilona Gimnáziumban. 1961-ben feleségül ment Császár Gyula orvoshoz, akitől 1969-ben születtek az ikergyermekei: Császár Zsolt és Császár Noémi.

Érettségi után – származása miatt – nem folytathatott rögtön egyetemi tanulmányokat, ezért először gyógytornász képesítést szerzett a budapesti Gyógytornászképző Szakiskolában (1961). 1963-ban nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK pszichológia szakára, ahol 1968-ban kapott diplomát. 1972-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját ("A szenzitivitás-paranoiditás Rorschach diagnosztikai skálája").Később a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen (HIETE) klinikus szakpszichológus (1982), szupervízor (1996), pszichoterapeuta (2001) végzettséget szerzett. 1982-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1995-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen pedig habilitált doktora (Habilitációs értekezés: A hivatás-személyiség fejlesztése, pályaszocializációs modellkísérlet).

1968-tól az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben (később: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) dolgozott pszichológusként, 1982-től Klinikai Pszichológiai Osztály vezetőjeként; itteni működését klinikai pszichológiai és pszichoterápiás szakigazgatóként fejezte be.1985-ben kezdte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a pszichológiai oktatás megszervezését, itt volt a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője (1987-1994), a Debreceni Orvostudományi Egyetemen pedig 1985-től 1987-ig az orvosi pszichológia oktatója. A ’90-es évek közepén tevékeny szerepet játszott a szupervízori szakirány hazai meghonosításában.1994-től 2001-ig a HIETE klinikai pszichológiai tanszékének tanszékvezető tanára volt.2000-től a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított, 2004-ig tanszékvezetőként. 2005-től ugyanitt intézetvezető volt 2010-ig. 2010-től pedig a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék professor emeritusa.Több száz tanulmányt írt, sok könyvet írt vagy szerkesztett, 1200-1300 előadást tartott (több mint félszázat idegen nyelven), számos ismeretterjesztő írást jelentetett meg.