Arany János
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Megjelenés: 2011-01-01
méret: 194 mm x 125 mm x 6 mm
Megjelenés: -0001-11-30
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Megjelenés: -0001-11-30
méret: 200 mm x 122 mm x 12 mm
Megjelenés: -0001-11-30
Megjelenés: 2007-09-27
méret: 120 mm x 175 mm x 8 mm
Megjelenés: 2007-01-01
Megjelenés: 2010-12-04
Megjelenés: 2015-01-08
Megjelenés: 2013-06-06
Megjelenés: 2013-08-23
Megjelenés: 2016-08-31
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Megjelenés: 2016-11-14
méret: 320 mm x 240 mm x 12 mm
Megjelenés: 2016-10-21
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Megjelenés: 2016-12-02
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Megjelenés: 2017-05-15
méret: 215 mm x 215 mm
Megjelenés: 2017-04-20
Megjelenés: 2017-06-12
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Megjelenés: 2017-08-10
Megjelenés: 2017-12-01
Megjelenés: 2017-12-15
Megjelenés: 2017-12-06
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Megjelenés: 2019-06-24
Megjelenés: 2019-02-25
Megjelenés: 2018-06-06
Megjelenés: 2018-08-29
Megjelenés: 2018-10-03
méret: 160 mm x 230 mm
Megjelenés: 2019-10-10
Megjelenés: 2020-12-31
méret: 145 mm x 105 mm x 9 mm
Ez is érdekelhet:
Arany János állatai
A múzeum Aranyba foglalva című új időszaki kiállítása a Toldi, a Télben és A tölgyek alatt című Arany-versek néhány részlete kapcsán mutatja be a különféle állatokat, növényeket és természeti jelenségeket, hiszen környezet- és tájleírásaiból érzékletes képet kapunk a 19. századi Magyarország természeti viszonyairól.
A költő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárként hivatalból nemcsak a humán tudományokkal, hanem természettudománnyal is foglalkozott. Például közreműködött abban, hogy visszaszerezzék a Bolyai-hagyatékot a marosvásárhelyi Református Kollégiumból. Tudománytörténeti szempontból legérdekesebb az a levél, amelyben Arany mint főtitkár értesítette Charles Darwint, hogy az MTA külső tagjává választották. A költő főtitkársága alatt fogadta tagjai közé az akadémia többek között Jedlik Ányost és Eötvös Lorándot és számos külföldi természettudóst is.
A most nyíló tárlat egy különleges interdiszciplináris utazásra hívja a látogatókat, hisz összeköti Arany János költészetét természettudományos ismeretekkel. Az interaktív kiállításon egy applikáció letöltése után virtuálisan megjelenik Arany János alakja is. A látogatók tabletek segítségével egy képzeletbeli, animált Arany-világba érkeznek, amelyet a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem (MOME) munkatársai hoztak létre.
Forrás: MTI
Mondjuk együtt, hogy ég a napmelegtől a kopár szík sarja...
A halhatatlan halott – Arany-félmaraton című – 14 órakor, 15 óra 45 perckor és 19 óra 30 perckor kezdődő – három részből álló előadásban Arany János egy kevésbé ismert arcát idézik meg a társulat színművészei a meghívott vendégek segítségével.
A halála napján, azaz október 22-én bemutatott előadásban nem a nemzeti költő, a magyarság lantosa, hanem inkább a rezignált, a tragikus, olykor kétségbeesett, az öngyilkosság szélére sodródott depressziós ember áll a középpontban. Az, aki elvesztette egyetlen szellemi társát, Petőfit, aztán megélte fiatal lánya irtózatos halálát, és aki szinte megjósolta unokája, Piroska korai elmúlását is – olvasható a színház honlapján.
Az ismert és kevésbé ismert Arany-versek és -levelek mellett elhangzanak kortársai (köztük Lisznyai Kálmán, Szász Károly, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály) és irodalmi utódai (Szomory Dezső, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Várady Szabolcs) írásai is.
A három előadás egyben ad ki egy egész képet, de önállóan is megtekinthetők. Jegyek előadásonként 1000 forintért vehetők, mindhárom előadásra szóló együttes vásárláskor pedig 33 százalékos kedvezménnyel kaphatók.
A szervezők a nézők aktív részvételére is számítanak: dél és délután 2 óra között az előcsarnokban egy rögtönzött pódiumra várnak minden érdeklődőt, aki egy vagy több, rövid, legfeljebb háromperces Arany János-szöveget elmondana, megosztana a jelenlevőkkel. A programot Kocsis Gergely vezeti, a jelentkezéseket október 20-ig az aranyt.mondok@gmail.com címre várják.
