Viola Judit: Sasok a viharban

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy egy agyatlan, szórakoztató irodalomról van szó, leszögezném, hogy egy történelmi kalandregényt takar a cím. A XIII. század második felében járunk, Abaújváron. Az est leszálltával Aba nembeli Dávid három fia, Finta, Péter és Amadé éppen rosszban sántikál. Egy kócsagtoll kell Fintának, és a veszélyes küldetésre nem rest a két kisebbik testvérét is belerángatni. A regény ezen három gyermek férfivá érésének történetét meséli el, az országban dúló háborúk és cselszövések tükrében.

Az első, ami feltűnik az olvasónak már az első fejezetben, hogy igen bő leírást kapunk a korabeli világról. Ennek köszönhetően, sokkal könnyebben bele tudjuk élni magunkat a történetbe, megismerve az Aba nemzetség eme ágának lakhatási és családi körülményeit. Ha mindez nem lenne elég, az ízes korabeli beszéd megjelenítése a regényben plusz élvezeti faktort jelent, még akkor is, ha az írónő az olvasó kedvéért kicsit köznyelvesítette ezeket a párbeszédeket, hogy meg is értsük. De nem bánt ilyen kegyesen a berendezési és használati tárgyakat illetően. Nagyszüleimnek köszönhetően igen sokat azonosítani tudtam ezek közül, hiszen gyerekkoromban ők is a régies megnevezéseket használták. Azonban volt ezek között jócskán olyan is, amibe beletörött a bicskám és kénytelen voltam az modern technikát segítségül hívni.

Amikor már sikerült beleélni magunkat az adott korba, akkor kezdődik a cselekmény, amely elindítja a három fiút a számukra rendeltetett úton. Mint a népmesékben, már az elején a legifjabb testvérnek drukkolunk, érezve, hogy az ő hányattatott sorsa kerül végül megjutalmazásra. Na, de ne szaladjunk ennyire előre ;)

A tatárjárást éppen hogy átvészelte a magyar nemzet és IV. Béla az ország megerősítésén munkálkodott. Mivel a tatárjárás során az ország népessége igencsak megfogyatkozott, így külföldi telepesekkel próbálta megerősíteni a királyságot. Megindult a nagy várépítési időszak, aminek köszönhetően az Aba nemzettség is több, megerősített vár felhúzásába kezdett, az esetleges újabb tatár betörés megfékezésére. A kívülről jövő támadások és belháborúk nem kímélték IV. Bélát, és még a saját fia, István herceg is rátámadott, a trónt követelve.

A három Abafi gyermekkora éppen egy csendes időszakra esett, így élték "gondtalan" gyermekéveiket, bár a távolban már gyülekeztek a viharfelhők. A sors úgy hozta, hogy mindhárman kikerültek anyjuk védőszárnyai alól és az ország három különböző pontjára sodorta őket a szél. IV. Béla a halálos ágyán feküdt, miközben az országban már mozgolódtak a nemesek és a trónra áhítozók. A király halálát követően, a három sasfióka, az öreg sassal együtt a történelem viharának középpontjába kerül.

A regény életképek, események laza láncolatának összessége. A közelmúlt eseményeit a szereplők párbeszédeikben idézik fel, hogy az olvasó képet kapjon a háttérben meghúzódó erőket és okokat illetően. Persze, akinek oktattak magyar történelmet általános iskolában és oda is figyelt, az már mind tudja ezeket. Én nem tartoztam ezen szerencsések közé és nem azért mert nem figyeltem, mindössze azért mert nálunk csak a világtörténelem vonatkozásában tárgyaltuk a magyar múltat.

Mivel ez egy történelmi kalandregény, így nincs teletűzdelve dátumokkal, helyszínekkel és a résztvevő személyek teljes életrajzával. Ennek is köszönhető, hogy könnyedén olvasható és magával ragadja az embert, mint egy lassan hömpölygő folyó, amely csodálatos partszakaszok mellet halad el és van időnk gyönyörködni a tájban. Sőt, kedvet kapunk ahhoz is, hogy jobban utánanézzünk az egyes szereplőknek, helyszíneknek és eseményeknek. Bevallom, én internet mellett olvastam a regényt, mert nem hagyott a kíváncsiság és jobban utána akartam nézni a dolgoknak. Kedvet kaptam a történelem eme szakaszának behatóbb megismeréséhez, ügyelve arra, hogy ne szaladjak a rúd elé. Ez nem mindig sikerült. :)

A történelmi hűség azért egyes helyeken csorbát szenvedett, melyet az írói szabadság rovására kell írnunk. Azonban, ha ez az ára annak, hogy az olvasó kedvet kapjon a történelem tanulmányozására, akkor teljesen megéri, hiszen saját maga fog rájönni ezekre és jobban bevésődik az emlékezetébe.

A regényt nevezhetnénk ifjúsági irodalomnak is, hiszen annak ellenére, hogy történelmi regény, három fiatal fiú sorság meséli el. Sőt, akár mesének is titulálhatnám, hiszen olvasás közben újra gyereknek éreztem magam, akinek a nagyszülei mesélnek rég letűnt korokról, hűségről, hazafiasságról és becsületről.

A vége felé kezdett egy kis rossz érzés a hatalmába keríteni. Számolgattam, hogy még hány oldal van hátra és a mennyiségéből ítélve rádöbbentem, hogy nem elegendő egy jó befejezéshez. Féltem attól, hogy egy tollvonással lesz elvágva a történet. Félelmem részben be is igazolódott. Így, innen szeretnék üzenni Viola Juditnak, hogy ez a regény folytatásért kiállt! Tudni akarom, hogy mi történt a három sasfiókával! Nem, nem a Wikipédián vagy a történelemkönyvekben akarok utánanézni, hanem a regénybéli három ifjú élettörténete érdekel. Majd ha már tudom, hogy mi történt a sasokkal, utána lesz időm utánajárni a hivatalos verziónak is.

Ez a regény egy jó lehetőség... arra, hogy a fiatalok a kezükbe véve, megkapják a kezdő lökést, hogy megszeressék a történelmet. ...arra, hogy kézbe véve elkalandozzunk a múltba és megszabaduljunk a jelentől. ...arra, hogy megismerjük a múltunkat. ...arra, hogy egy jó történettel legyünk gazdagabbak.

Végezetül csak annyit írnék, hogy ha a kezemben lesz a folytatás, akkor frissíteni fogom ezt a bejegyzést és megadom rá a maximum pontot. :)

Frissítés: Ma kaptam kézhez a regény nyomtatott változatát, ahol felfedeztem (a fülszövegben), amire már Borbély_Cintia is felhívta a figyelmemet, azaz a Sasok a viharban egy családtörténet bevezető kötete. Így, ígéretemhez híven módosítom az értékelést és megadom rá a maximális pontot!

FORRÁS: Letya.hu