Az evolvens kalózai - Antológia

Erre nincs is jobb lehetőség, mint egy antológia, ami betekintést nyújt az MU világának egyes korszakaiba és helyszíneire. Kicsit naivan, azt képzeltem, hogy az antológia elolvasását követően valamennyire képbe kerülök, de a valóság teljesen más. A kötetben szereplő hét elbeszélés mindössze a korszakokról ad némi képet, de csak a jéghegy csúcsát karcolják.

Általában, antológiák esetében csak a legjobb írásokat szoktam kiemelni, illetve néha megemlítem a legrosszabbakat is, de most kivételt kell tennem. Azért határoztam így, mert mindegyik elbeszélés megérdemel legalább pár mondatos értékelést, hiszen annyira más a stílusuk, a közeg, ahol játszódnak és maguk a történetek is. Annak ellenére, hogy egységes világba tartoznak, igen nagy szabadsággal rendelkeznek az írók. Nézzük is, miről van szó:

I. M. Brod: Nem születtek katonának [Energiaháborúk] - A XXII. századi történet akár játszódhatna a jelenben is, hiszen a konfliktusok, a problémák azonosak, mindössze a technológia más. Az események színhelye a Föld, azon belül is Magyarország és az Egyesült Iszlám Királyság. Jó volt magyar neveket olvasni, és egy pillanatig úgy érezni, hogy a nemzet képes kiemelkedni ebből a posványból, amiben ma tapicskol. Sőt, a novella lehetett volna akár "hősköltemény" is, ha nem vájja bele karmait a realitás, és a korrupció hatására nem válik drámává.

Az elbeszélés lehetett volna egy nagyszabású regény előzménye is, és akkor talán tudott volna működni. Tudtommal azonban az Energiaháborúk időszakában csak ez az egy mű játszódik. Így viszont, annak ellenére, hogy van egy bizonyos lezárás, nagyon sok szál elvarratlan maradt.

Harrison Fawcett: 129 [Novus Ordo Seclorum] - Ez a "rövidke" novella ízelítőt nyújt Az új világrend végtelen lehetőségeiből. Nem tudom, hogy a kategóriába tartozó művek sci-fire vagy fantasyre alapulnak, esetleg a mágiára, azt viszont tudom, hogy szeretnék a jövőben több történetet olvasni ebből az időszakból. A csali be lett dobva, én pedig ráharaptam.

Gabriel B. Cobbler: Rendfenntartók [Felfedezések kora] - A történet maga egy kicsit kusza, a különböző idősíkoknak köszönhetően, de a végére az olvasó helyre tudja tenni a dolgokat. Azonban ez nem az én világom. A történet jó, érdekes és izgalmas is, de valahogy nem fekszik nekem.

Dave Howard: Átokverte nap [Kolóniaháborúk kora] - Az egyik kedvenc elbeszélésem az antológiából. Igaz, nem egy elgondolkodtató történet, és az események viszik a hátukon az egészet, de szórakozásnak kiváló. Akad benne 1-2 logikai hiba, és érezhető is, hogy a cselekmény folytonossága érdekében a szerző hajlandó volt átsiklani bizonyos dolgok felett. Ennek ellenére jó szórakozást nyújt az elbeszélés, köszönhetően a pörgős történetvezetésnek és a humornak.

Böszörményi Gyula: Vörös kendővel válladon [Ezredvég] - Talán ha a megjelenés évében olvasom ezt az elbeszélést, akkor még az újdonság erejével tudott volna hatni rám. Most viszont úgy éreztem, mintha Böszörményi Gyula egy kitaposott ösvényen vezetett volna végig, ami bár máshová vezet, mint gondoltam, mégis az úton semmi újdonság nem várt rám. Aki még nem járt sokat ezen az ösvényen, az érdekesnek fogja találni.

Kevin H. Twelve: Az evolvens kalózai [Ezredvég] - Elérkeztünk ahhoz az elbeszéléshez, ami nekem legkevésbé tetszett. A viking vallás, démonok, istenek és papok csatája, ahol mindenki mindenkivel harcol és azt sem lehet tudni, hogy akkor most ki halt meg és ki nem. Nos, ez nagyon nem az én világom. Viszont az olvasó megtudhatja, hogy a parancsnoki hídon kinek milyen színű és hosszú a haja. Legalább azt nyomon tudtam követni :) . Nincs nekem semmi bajom a régi vallásokat és rítusokat felelevenítő történetekkel, ha azt nem úgy tesszük, hogy mindent beledobunk egy turmixba és összekeverjük. Azaz, ennek a történetnek nagyon nem én vagyok a célközönsége.

Anthony Sheenard: Mosolyszünet [Ezredvég] - Szereted a Die Hard 2-t? El tudod képzelni a XXX. században? Anthony Sheenardnak sikerült. Hozta a hangulatot, az akciót és a figurát. John McClane szerepében pedig York Ketchikant! Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az eredeti forgatókönyvet átültette ezer évvel későbbi helyszínre. Ráadásul az alapszituáció is eltér. A hangulata (és a helyszín) az, ami engem a filmre emlékeztetett. Pörgős, akciókkal zsúfolt cselekmény, egy kis humorral fűszerezve. Igazi kikapcsolódást nyújtott a végére, és még maszatolást sem fedeztem fel a történetben, ellentétben az Átokverte nappal. Ez az elbeszélés csak megerősített abban, hogy a jövőben szívesen olvasnék még York Ketchikan kalandjairól.

A hét elbeszélés öt korszak eseményeibe enged bepillantást, azonban még az azonos korban játszódó történetek is igen eltérnek egymástól. Aki még csak most ismerkedik a Mysterious Universe világával, ahogy én is, annak kifejezetten ajánlott ez az antológia. Arra rájöttem, hogy nem mindegyik kor és történet az én világom, de van olyan köztük, amibe jobban elmerülnék. Ennek kapcsán meg is fogalmazódott bennem a kérdés, hogy az MU kedvelők csoportján belül mekkora az összhang? Vannak ellentétek? Hiszen annak ellenére, hogy az egész univerzum sci-fi alapokra épül, van itt fantasy, mágikus realizmus, misztikum és még ki tudja hány műfaj elemei épülnek bele. Gondolom, hogy vannak olyanok, akiknek az antológiából Az evolvens kalózai tetszik a legjobban, és pont azok nem találtak be náluk, amik nekem tetszettek.

A különbségek csak stílusban és műfajban jelentkeznek. Nincs az írások között silány, vagy nem ide illő. A véleményem nem az elbeszélések minőségére vonatkoznak, hanem szubjektív viszonyulásomat tükrözik a történetekhez. Talán ez az első antológia, ahol azt mondhatom, hogy a benne szereplő írások színvonala közel azonos és nincs olyan amire azt mondhatnám, hogy rossz.

Aki kedvet kapott a sorozathoz, annak ajánlani tudom Razor polcát, ahol az MU világban játszódó történeteket. Illetve, az SFportal oldaláról letölthető pdf-ben az MU műveket kronológiai sorrendben tartalmazó táblázat (IDE kattintva). A pdf nem éppen naprakész, hiszen 2010 óta jelentek meg regények és novellák, melyek az MU világában játszódnak.

FORRÁS: Letya.hu