Sir Steve Stevenson: Vadkan kaland (Benji 2.)

A Vadkan kaland – az első részhez hasonlóan – a mi világunkban veszi kezdetét, egy matematika órán, ahonnan szerencsére hamar elszólítja hősünket Hubert, a medve, így Benji ismét a varázsige segítségével jut vissza Varázsberekbe, ahol barátai rögtön kész tények elé állítják a Bajnokot: a medvék uralta város ura éppen a mókusok vendégszeretetét élvezi, s míg ő javában vedeli az édes nedűt, amivel a mókusok vendégül látják, addig Vandál Vendel, a vadkanok bűzös vezére megpróbálja bevenni Sziklavár Villámvájta trónusát, hogy fenséges fenekét ráhelyezve ő legyen az új király. 

Hőseink minden erejükkel igyekeznek megállítani Vandál Vendelt, s ebben segítségükre lesz a feldühített Lili, két ostoba vadkan, és egy kedves mosómedve is, akibe Hubert titkon szerelmes.

A csapat ezúttal is Benji eszének és leleményességének, Ottó műveltségének, Hubert nem éppen hibátlanul működő varázserejének, Brünhilda harciasságának és Lili bűbájának segítségével győzedelmeskedik a megszálló, büdös, csörtető ellenfélen, okosan tanítva a gyerekeket arra, hogy egymagukban bizony elbuknának. Mindannyiunknak szüksége van barátokra, s bár mind-mind különbözőek vagyunk, mindenki erős valamiben.

A Vadkan kaland egy kalandokban és humorban bővelkedő történet, ami még mélyebbre vezet minket Varázsberek világába. Egyre jobban megismerjük a világot, annak természetrajzát és történelmét, az ott élő állatokat és különös varázslatos teremtményeket.

Bízom benne, hogy a Manó Könyvek elhozza magyarul a külföldön megjelent további két kötetet is, és abban is reménykedem, hogy a hazai olvasóközönség a szívébe zárja ezt a nem mindennapi sorozatot.

Új szereplő

Hédi: Hubert szívszerelme, aranyos mosómaci lány, aki a beteget gyógyítja. 

Idézetek:

„Még hogy Benji hős! Hát nem látod, mekkora világlustája?! A haja, mint a fürösztött kutya szőre, s az orra csupa szeplő! Ráadásul mindig ő az utolsó mindenben! Születni is éjfél előtt egy perccel született, amikor már minden aznapi baba békésen gőgicsélt a bölcsőjében.”

„Tudnotok kell, hogy Őszőrössége, Brummogó király, a medvék ura aznap hivatalos látogatásra érkezett Mogyoróligetbe, a mókusok földjére.”

„– Az én drága Kocabellám nem fog szeretni, ha elveszítem a jó kis disznószagomat! – siránkozott az egyik.

– Ez a huszadik ősz, hogy nem mosakodtam… már majdnem megdöntöttem a rekordot! – szipogott a másik.”

„– Van egy bűbáj, ami megoldja a nyelvüket. Kiteregetés!

A vaddisznók abban a pillanatban beszélni kezdtek, és elmondtak mindent…

– Öt és fél évesen uzsonnát loptam a húgomnak – vallotta be az egyik.

– Éjszakánként mindig égve kell hagynom a kislámpát – így a másik.

– Álmomban néha pukizok.

– Sose tudtam rendesen elböfögni az ábécét.”

„Zsákmányolunk, fosztogatunk,

a legvadabb disznók mi vagyunk!”

„– Túl nagyok, vadak és büdösek, mi pedig kicsik vagyunk (kivéve téged, Hubert, különösen uzsonna után), szelídek (kivéve téged, Brünhilda, amikor behergeled magad) és jóillatúak (kivéve téged, Benji, amikor leveszed a cipődet).

– Ma tiszta zoknit húztam! – méltatlankodott a Bajnok…”

„– Ki gondolta volna, hogy a vakondok tudománya halálos fegyver.”

„A hernyó Vandál Vendelt bámulta, Vandál Vendel pedig a hernyót.”

„Ekkor Hubert meghallotta, hogy valaki füttyentett. Felnézett, és a királyi palota tornyának ablakában megpillantott egy ismerős pofácskát. Mit gondoltok, ki volt az? Nem más, mint szívének mosómedvéje, ő, ki meggyógyítja a hasfájást, a fogfájást, kinek kenőcse minden bajra ír, kinek teája gyógyerővel bír…

Röviden: a torony ablakában Hédi látszott.”

„– Nem megy, főnök! Túlságosan illatos vagy!

– Igen. A főnök olyan, mint egy virágoskert.

– Micsoda szégyen! Undorító! Gyalázat!”

További képek: https://www.instagram.com/p/BqX8EqsFB4-/

Történet: 5/5 vaddisznó

Illusztráció: 5/5 vaddisznó