Lindsey Kelk: Aki mer, az nyer

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Lindsey Kelk 1980. október 3-án született Angliában. Eddig 12 könyve jelent meg, ebből kettő csak ebook-ban, tíz pedig nyomtatott kiadásban. 2015-ben Los Angeles-be, Californiába költözött, előtte pedig New Yorkban élt és dolgozott, gyermekkönyveket szerkesztett, amikor épp nem a saját könyvét írta. (Forrás wikipedia)

Az írónő egyszer azt nyilatkozta, hogy bár szereti a nyüzsgő és varázslatos New York-ot, nagyon hiányzik neki a szülőhelye.

Már az első fejezet magával ragadott. Rengeteget nevettem, a kínos és kevésbé kínos szituációkon, kissé idétlen szereplőkön. Sokan Sophie Kinsellához hasonlították, és azt hiszem, tényleg párhuzamot vonhatunk az két írónő stílusa között. A történet magával ragadja az olvasót, szórakoztatja mindvégig.

Tess élete fenekestül felfordul, hirtelen maga sem hiszi el, hogy egyszerre ennyi dolog éri. Előléptetésre számít, kirúgják. Aztán lefekszik az egyik legjobb barátjával, aki utána közli vele, hogy nem tudja hányadán állnak. Végül már az ágyból sem akar kimászni, teljes önsajnálat, önutálat, semmit sem ért, nem tudja, mit akar. Ekkor csörren meg a lakótársa telefonja, s hirtelen minden szebb megvilágítást kap. Hirtelen ötlettől vezérelve kiadja magát Vanessának, és elutazik Hawaii-ra, ahol kezdetét veszi az igazi kaland. Hazugság, intrika, rengeteg humoros jelenet, romantika, szex, barátság öleli körül az egész történetet. Túl sok meglepetést ugyan nem okoz a történet, mégis élvezhető formában tálalják elénk a dolgokat, ami elegendő egy kikapcsolódásra.

Tess karakterével nem igazán tudtam hányadán állok, mert igen fura volt a személyisége. Azonban a könyv egész információáradat, sok mindent megtudhatunk a nőről, és lassan megértjük őt magát is.

Nick az a tipikus pasi, aki jóképű, szexi, ám igazi énjét jól titkolja, s inkább egy felületes, bunkó férfinak állítja be magát. Szerencsére ez csak a látszat, mert nagyon sajnáltam volna, ha tényleg ennyi lett volna a karaktere.

Amy, Tess legjobb barátnője igazi szabad szellem, igyekszik élvezni az életet, s mindenben támogatni Tess-t.

Paige egy igen érdekes karakter, akit többnyire nem kedveltem, ugyanis bármennyire kedves is volt, irritált a viselkedése. Egyedül a könyv végén mondtam azt, hogy „na, végre kezd normális lenni”.

Kekipi a Bennett család alkalmazásában állt, és ő volt az egyik kedvenc szereplőm a történetben. Humoros volt, összeszedett, segítőkész, nyíltszívű. Rengeteg mindenbe belerángatta Tesst a kalandja során, amiért az olvasó szerintem roppant hálás, mert a közös jeleneteik adják a könyv legjobb részeit.

Albert Bennett pedig a másik kedvenc. Udvarias és kedves öregúr, aki arra készül, hogy átadja a stafétát a fiának (aki egy unalmas, öntömjénező, igencsak unszimpatikus figura), ő pedig visszavonuljon végképp a divatvilágból. Sok olyan történetet mesél el a főszereplőnknek, ami bőven ellátja Tesst gondolkodnivalóval.

Ismét sikerült beletrafálnom, belekezdtem egy újabb sorozatba. Nem vagyok sorozatellenes, de annyi megkezdett sorozat van, amit szívesen olvasnék tovább, de nem folytatják a megjelentetést, hogy félve kezdek már neki egy újabbnak. Mindenesetre az írónő munkásságát érdemes figyelemmel kísérnie annak, aki szimplán csak egy könnyed, kikapcsolódásra vágyik.

Pontozás: 10/9