Juhász István: Menekülés a Földről

Globalizált világunkban talán idegennek hat, hogy egy könyv borítóján magyar név szerepel, miközben a kortársak többsége – származásától függetlenül – jól hangzó külföldi álnevek mögött bujkál. A fülszöveg elolvasását követően pedig még nagyobb lehet a megdöbbenésünk, ahogy észrevesszük, hogy a szereplők is magyar névre hallgatnak. Ez már elég szokott lenni ahhoz, hogy visszarakjuk a kötetet a polcra és továbbálljunk. Pedig, ha egy pillanatra félretennénk az előítéleteinket, akkor egy csodás magyar sci-fivel lephetnénk meg magunkat.

Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, egy '80-as évekbeli posztapokaliptikus, kissé sablonos kép tárult elém, ami őszintén szólva nem kecsegtetett sok jóval. Ervin az egyszerű munkás, aki a kolónia legalsó szintjén él nyomorban és mocsokban, valljuk be, hogy nem éppen szívderítő látvány. Azonban, ahogy kezdenek kibontakozni az események, egyre nagyobb lendületet vesz a történet és tör magának utat a sablonok világából egy egyedileg megkomponált fikcióba.

Hogy miért jó a történet? Mert szereplői egyszerű, esendő emberek, akik látják, hogy valami nem működik jól a kolóniába és megpróbálnak ellene tenni valamit. De mit lehet tenni egy diktatúrában, ahol a vezető szerepét a Főpap tölti be, aki elérhetetlen és állandó testőrséggel utazik? Attól, hogy a Főpapot eltennék láb alól, még nem változna semmi, hiszen rögtön a helyébe lépne valaki más és a népen töltené ki a bosszúját. Tehát egy frontális támadás nem célravezető, főleg, ha az „ellenállásnak” számottevő fegyver sem áll rendelkezésére és inkább nevezhetőek bujdosóknak, mint ellenállásnak.

Juhász István egyéni stílusa, pörgős történetvezetése és frappáns párbeszédei teszik igazán jóvá a regényt. Mielőtt ellaposodna a történet, mindig belép egy új szereplő vagy egy előre nem látott esemény, ami továbblendíti az olvasót fejezetről fejezetre. Nagyon jól ötvözi a '80-as évek stílusát a mai technikákkal, és a jövő technológiáit úgy alkalmazza, hogy azok kiegészítsék a történetet. Erre lehet azt mondani, hogy nem akar több lenni annál, mint ami, azaz nem untat felesleges részletekkel, nem tér ki olyan technológiákra, aminek nincs is szerepe a történetben. Azonban mindig hagy egy nyitott kérdést, amire a választ talán Csabától megtudhatjuk. De azzal sem leszünk sokkal előrébb, mert minden egyes válasz egy újabb kérdéshez vezet. :)

Ez nem csak sci-fi, hanem izgalmas thriller és társadalomkritika is egyben, tele akcióval. A világ bármely pontján megállhatná a helyét és akár még mozivászonra is kerülhetne. Igaz, ha mozifilm készülne belőle, akkor a rövidke kis akciójelenetekből biztos 10 perces 3D-s, robbanós, lövöldözős, ugrálós jelenetekkel lenne megtoldva, ami igencsak elfedné a mondanivalóját és inkább a látványvilágra építene.

Nem egy szájbarágós társadalomkritikai alkotás, de észrevehető a párhuzam a kolónia és egy mai ország között. A személyi kultusz, ami napjainkban divatját éli, az erőszakszervezetek melyek nem a polgárság érdekeit képviselik, hanem azét, akiktől közvetlenül a fizetésüket kapják. A vallási fanatikusok, a terroristák mind társadalmunk termékei, és ahelyett, hogy a kiváltó okokat szüntetnék meg az illetékesek, a lakosságot terrorizálják a politikai és gazdasági vezetők, hogy minél több pénzt tudjanak bevasalni katonai és egyéb pusztító célokra. Hol érdeki őket a harmadik világ vagy éppen saját országuk szegénysége? Még van olcsó munkaerő és másokat lehet hibáztatni, addig nyugodtan dőzsölnek és gyarapítják a nemzetközi konszernek tőkéjét. Az egyszerű emberek pedig nem látnak az orruknál tovább, vagy mert nem is akarnak, vagy mert nem engedik nekik. Ha pedig elkezdenek kapiskálni valamit akkor rájuk fogják, hogy üldözési mániájuk van, vagy pedig összeesküvés elméleteket gyártanak.

De visszatérve a regényhez, be kell vallanom, hogy van még egy dolog ami miatt elnyerte a tetszésem. Mint könyvmolynak, nekem is megfordult a fejemben, hogy esetleg írásra adnám a fejem. Akkor gondolkodtam azon, hogy szemben az árral én is magyar szereplőket teremtenék és valahogy becsempészném a „magyarságot” a történetbe. Ezt valósította most meg Juhász István, amiért külön örülök, és ha más nyelven is kiadják a regényt (reméljük, hogy így lesz), akkor talán kis hazánk egy kicsit pozitívabb visszhangra talál a nagyvilágban, mint napjainkban.

Akárhogy forgattam is a kötetet, nem találtam arra utaló jelet, hogy várható-e folytatás. Az biztos, hogy az utolsó mondatok, azaz Csaba válasza egy újabb nyitott kérdést eredményezett, amire várjuk a választ!

Valamint lenne pár észrevétel, amire keresem a választ:

Spoiler

1. Hogyan került Biblia a kolóniákra? 2. Miért voltak különböző nyelvűek a kolóniák? 3. Miért ez a regény címe, mikor a végén kiderül, hogy nem is a Földről menekülnek?

Spoiler vége

Minden sci-fi rajongónak bátran merem ajánlani!

FORRÁS: Letya.hu