Jodi Picoult: Magányos farkas

Írta:Ariadne
Dönthet az ember életről vagy halálról? Mi a helyes és a helytelen? Újfent tabu témát boncolgat az írónő. Eutanázia. Mellette vagy ellene?

Az írónő az elmúlt évek során emberek millióinak lopta be a szívébe magát különböző történeteivel.  Ő is azok közé a szerzők közé tartozik, akik mindig tudnak nekem valami meglepetést okozni. Ezért is magas az elvárás a könyveivel szemben, mert már többször bizonyította, hogy bizony képes újra és újra túlszárnyalni önmagát is. Többnyire komoly, már-már tabu témákat feszeget, amivel sikerül megragadnia az olvasókat.

Azért, hogy könyvei sikeresek legyenek, rengeteg mindent kipróbált már. Például egy hétig együtt élt egy amish családdal és megtanult tehenet fejni, vagy épp Alaszkába utazott és végigszurkolt egy kutyaszánhúzó versenyt, illetve a Sorsfordítók (The Pact) című könyve miatt bevonult egy napra a börtönbe. Sokszor úgy tűnik, előtte nincsenek akadályok.

Pont a minap olvastam egy véleményt, miszerint aki 3-4 könyvét olvasta, az mindet olvasta. Most ezen erősen elgondolkodom. Szám szerint nekem azt hiszem ez az ötödik könyvem tőle, és ahogy fentebb is írtam, eddig még mindig tudott valami újat mutatni. Persze megvan az alap stílus és vannak olyan jegyek, amik visszatérőek a szerző különböző köteteiben, de lényegében azért nem ugyanaz. Persze ezt olyan személy írta, aki már tizennégy regényt olvasott a szerzőtől, szóval majd ha már én is ennyinél járok, megmondom, hogy egyetértek-e vele vagy sem. Mindenesetre nagyon remélem, hogy még sokáig nem szeretek ki a szerző különböző könyveiből, mert számomra tetszik az írónő témaválasztása és stílusa.

 

Nagyon szeretem az állatokat, így nem volt kérdéses, hogy máris van valami, ami miatt szerethetem ezt a könyvet. Imádtam Luke „gondolatait” olvasni, ahogy megelevenedett a sorok által a cirkuszos rész, vagy amikor a farkasokról mesélt. Ezeknél a részeknél is megfigyelhető, hogy a szerző alaposan beleásta magát a témába. A farkasok közötti hierarchia, illetve az a rendszer, ami segít nekik, hogy a falkájuk sikeres legyen igen összetett felépítésű. Mindenkinek megvan a maga dolga, s ha az egyik nem úgy végzi, ahogy kellene, egymás között megoldják a problémát. Nem adnak lehetőséget a hibára, hiszen azzal veszélyeztetnék a fennmaradásukat.

 

A Thai helységnevektől kivert a víz. Negyed órát gondolkodtam azon, hogyan is lehetne azokat kiejteni. Tudom, hogy a történet szempontjából nem lényeges, számomra mégis az, mert szörnyen kíváncsi természetem van, és érdekel, hogy mit hogyan ejtenek ki. Ennél jobban már csak az orvosi kifejezésektől kaptam sokkot. Azt hiszem, biztosan állíthatom, örülök, hogy nem egészségügyi pályára kerültem, mert nekem már annyi latin kifejezés és orvosi szakszó is elég volt, amit ebben a könyvben olvastam.

 

A történet végig érdekes, elgondolkodtató. A szerző ismét olyan témához nyúlt, ami igen ellentétes véleményeket vonz magával. Miről is van szó? Az eutanáziáról.

„Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – aktív vagy passzív meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás.”

Mikor mondjuk azt, hogy elég volt, nincs tovább, nincs esély, nincs remény? Honnan tudhatjuk biztosra, hogy nem gyógyulhat már meg a szerettünk? Dönthetünk valakinek az életéről vagy haláláról?  Ezen kívül ugye szó esik a családi kötelékekről, a különválásról, veszteségekről, sérelmekről és feldolgozásukról, egymásra találásról és még megannyi másról. Komoly témák, komoly hangvétel, elgondolkodtató felvetések. Olvasás közben azon kaptam magam, hogy bírálom a szereplők cselekedeteit, miközben még én sem tudhatom, hogy mi az, ami mozgatja őket igazán. Egyfajta lelki útra indulunk, mert nem csak a karakterek lelkivilágát barangoljuk be, de a sajátunkba is betekintünk egy-egy felvetéskor. Hiszen rögtön felvetődik bennünk, hogy vajon mi mit tennénk hasonló helyzetben? Képesek lennénk döntést hozni arról, hogy egy szerettünk éljen-e tovább, vagy engedjük el? Illetve élet-e az, amikor gépek segítik a légzést és nincs tudatánál? Nehéz dolog ez, s ahány ember, annyi vélemény.

 

A karakterek jellemábrázolására most is kellő figyelmet fordított a szerző, minél előrébb járunk a történetben, annál jobban megismerhetjük Carát, Edwardot, Georgie-t, Joe-t és persze a farkasos történeteken keresztül Luke-ot is (na meg a farkasokat). Beleláthatunk egy család belső működésébe, gondjaiba, gondolataiba és tetteibe, ahogy megismerhetjük a falkákon belüli hierarchiát és életmódot is. Fény derülhet az okokra és kiváltó tényezőkre, majd levonhatjuk a következtetéseket, s feltehetjük a kérdést: Mi lett volna ha…?

Végigkísérhetjük az útjukon a szereplőinket, tanúi lehetünk bizonyos lélektani fejlődésnek, súlyos titkokra deríthetünk fényt és rengeteg ismeretet szerezhetünk több témában is. 

 

Számomra tanulságos és elgondolkodtató történet volt, melynek mondanivalója sokáig fog még válaszkeresésre késztetni. Hiszen megfogalmazódtak bennem olyan kérdések, melyekre nem biztos, hogy valaha is választ kapok. Például: Honnan tudjuk, hogy mi a jó döntés egy ilyen helyzetben? Biztosra vehetjük, hogy a másik fél úgy döntene, ahogy végül mi? 

Pontozás: 10/10


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632936413
Megjelenés: 2017-02-21
méret: 135 mm x 215 mm

Jodi Picoult

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2017-11-20 09:46:26

„sötét van nélküled / szemem ki sem nyitom”

Tovább
MINDENNAPI
2018-06-27 09:37:48

Budapest Book Pride – Könyvek homoszexualitásról és LMBTQ emberekről

Tovább
HÍREK
2018-09-06 10:18:21

52 fontos magyar könyv – Nyáry Krisztián szerint

Tovább

Történet emberi sorsról, életről és halálról, eutanáziáról.