Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada

Először is be kell vallanom, hogy nem vagyok egy nagy Doctor Who rajongó. Igaz, tavaly megpróbálkoztam a felújított sorozattal és az első évadot érdeklődéssel végig is néztem, de a második évad elején valahogy elhalt ez az érdeklődés. A Shada olvasása közben elgondolkodtam, hogy mi is vehette el a kedvemet a sorozattól, és rá kellett jönnöm, hogy a kereskedelmi televíziók által alulfizetett szinkron stúdiók hanyag munkája állhat a háttérben. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, alátámasztanám azzal, hogy a Battlestar Galactica sorozatot eredeti nyelven egyszerűen imádtam és alig vártam, hogy megjelenjen az újabb rész. Egyszer egy vasárnap, ahogy kapcsolgattam a tévécsatornák között, felfigyeltem az ismerős képkockákra és legnagyobb megdöbbenésemre, öt percnél tovább nem tudott lekötni, mert a szinkron olyan mértékben rossz volt, hogy nézhetetlenné vált. Nem is csoda, hogy megbukott kis-hazánkban a sorozat.

Visszatérve jelen kötethez, kicsit nyögvenyelősen kezdtem olvasni. Aztán, ahogy lenni szokott, elkapott a gépszíj és magával ragadott a történet, a sajátos angol humorával együtt.

Amit érdemes az előzményekről tudni, hogy ez a kötet egy eredetileg Douglas Adams által írt Doctor Who 6 részes forgatókönyvéből született, melyet bár elkezdtek forgatni, befejezni már nem tudták egy, a BBC-nél kitörő sztrájk miatt (1979-1980). Gareth Roberts időt és energiát nem sajnálva kezdett bele a könyv megírásába, ezzel is tisztelegve Douglas Adams munkássága előtt.

Mivel a történet eredetileg 1979-ben játszódik, így eltérően a felújított sorozattól, a Doktor társa egy időlady, Romana. Mindketten a TARDIS fedélzetén Cambridge-be tartanak, mert egy vészjelet fogtak, amit a szórakozott Chronotis professzor küldött. Mint kiderül, egy könyv a veszély forrása, ami, ha illetéktelen kezekbe kerül, akár az univerzum vesztét is okozhatja. A jelenlegi fő gonosz, Skagra is a könyvre pályázik, és ő lenne az az illetéktelen, akinek a kezébe nem kerülhet a könyv. Mindeközben két földi diák is a képbe kerül, amikor is Chris több más kötettel együtt a szóban forgó könyvet is magával viszi a professzortól, hogy felvágjon Clare előtt és valahogy megakadályozza a lány tengerentúlra költözését.

Az angol humornak köszönhetően, amit a Doktor nagyon jól reprezentál, a kötet könnyed és vicces, még akkor is amikor sablonokkal kooperál. A feszültségek élét pedig az oda nem illő, képtelen hozzászólások tompítják. Az olvasó biztos lehet benne, hogy a legszorultabb helyzetből is van kiút, ha ott a Doktor. Persze nem mindig a legkézenfekvőbb megoldást választja. :)

A kalandos történet magával ragadja az olvasót, és amellett, hogy szórakoztat, igen érdekes információkat is feltár az időlordok történelméből. Gareth Roberts igen alaposan felépítette a háttértörténetet az addigi Doctor Who részek alapján. Ennek köszönhetően az is bátran forgathatja a kötetet aki eddig egyetlen egy részt sem látott a sorozatból, és nem lesz hiányérzete, mert a megértéshez szükséges összes információt a szereplők a regény folyamán lassan feltárják.

Egy valamiről azonban még nem tettem említést, az pedig nem más, mint maga a Shada. Hogy ki, vagy mi ez, azt nem árulhatom el, hiszen annak ellenére, hogy többször is felmerül a név a kötetben, csak a történet második felében derül ki a pontos jelentése. Akit viszont furdal a kíváncsiság, hogy mit is tartalmazhat a könyv, ami miatt keresztül-kasul rohangálnak a szereplők nem csak Cambridge-en, de az univerzumon is, az feltétlenül olvassa el a regényt. Ha pedig már elolvasta, akkor eldicsekedhet vele, hogy ő már birtokában van a Shada jelentésének. ;)

Aki a regény mellett dönt, az nem fog csalódni, hiszen egy izgalmas, kalandokkal teli, igazi angol humorral megfűszerezett történetet kap, egy kis sci-fivel megspékelve.

FORRÁS: Letya.hu