Elle Kennedy: The Deal – Az üzlet (Off-Campus 1.)
Írta:Romsics PetraHát, khm, beszéljen helyettem a lentebb lévő értékelés, egy ilyen pasi után nehéz megszólalni.Hűűűűűűha. Rendesen elpirultam ettől a könyvtől. Vagyis inkább Garrettől, azt hiszem. Eszméletlen egy pasi…
Na de inkább haladjunk lépésről lépésre:
A történetvezetésen annyira nem lepődtem meg. Látszólag két teljesen ellentétes embernek valamilyen úton-módon szüksége lesz egymásra (jelen esetben korrepetálás céljából). Megbeszélik mi hogy legyen, aztán hozzá is kezdenek. Telik-múlik az idő, egyre jobban megismerik egymást, és mily meglepő – egymásba szeretnek.
És ilyenkor jön a koppanás. Ez általában 3 okból kifolyólag következhet be (legalábbis szerintem, eddig ezekkel találkoztam):
1. a lány benyögi, hogy ő egy másik fiúval szeretne lenni, ezért elhagyja az előzőt
2. kiderül a fiúról/lányról valami piszkos titok (ami a legtöbbször persze vagy hazugság, vagy naaaaaaaaagyon-nagyon régen történt), és emiatt egymásnak ugranak
3. valamelyik fél szülője „enyhe” nemtetszését fejezi ki a kapcsolattal szemben (pl.: fenyegetőzik valamivel). Ezután útjaik különválnak, kis időt egymás nélkül töltenek. Majd rájönnek, mennyire szeretik egymást, és jön a happily ever after.
Jelen könyv esetében is megvan ez a felépítés. De mivel nem Vörös, hanem Rubin pöttyös könyvről van szó, nem csupán azért történnek bizonyos dolgok, mert most a szereplőknek éppen ehhez volt kedvük. Azért szeretem ezt a regénycsoportot (már ha nevezhetem ennek), mert itt már a mélyebb gondolatok, komolyabb családi, fizikai, szellemi problémák is helyet kapnak. Van mondanivalója a könyvnek.
Itt is például két elég gyakran előforduló esetet tüntet fel a szerző, és úgy, hogy soha nem gondoltam volna Hannahról és Garrettről, hogy ilyet megéltek. Két olyan karaktert ismerhetünk meg a személyükben, akik kívülről erősnek, magabiztosnak tűnnek, miközben mindketten úgy gondolják, hogy „defektesek”. Megértem, hogy miért érzik ezt, ettől függetlenül nem tartom helyesnek, hogy így gondolkodnak. Viszont ezért alkotnak ők remek párost. Mindketten olyan traumát éltek át, ami valószínűleg egész életükön át végig kíséri őket, de ott lesznek egymásnak, hogy tartsák a másikban a lelket, ha arra lenne szükség.
És ha már így rákanyarodtunk a szereplőkre…
Hannah számomra mindig egy példakép marad. Rendkívül okos, erős és magabiztos lány, annak ellenére, hogy milyen szörnyűségen esett át. Kissé cinikus stílusával, éles nyelvével rögtön belopta magát nem csak Garrett, de Dean, Logan és Tucker szívébe is. Örülök, hogy viszonylag hamar kiderült mi történt vele, mert megértettem, miért ilyen óvatos minden téren – és teljesen érthető is a viselkedése. Egy ilyen után én is soookkal-sokkal körültekintőbb lennék. Szerintem mindenképpen követendő a példája.
Jaj drága Garrettem! Mit is mondhatnék terólad, hogy ne fényezzem tovább az amúgy is oltári nagy egódat... ?! :D Semmit, úgyhogy inkább adok neki még egy kis löketet. Okos, vicces, helyes sportoló, akinek nem erőssége az etika. :D Igazán kitartó és hűséges. Az előbbit az utolsó 40-50 oldallal alá tudom támasztani, viszont a másodikat majd csak a 4. rész után. Neki sem volt könnyű gyerekkora, és nagyon fél az esetlegesen ebből kialakuló következményektől. Ezért jó, hogy mellette van Hannah, aki mindig meggyőzi az ellenkezőjéről – mint már mondtam, remek párost alkotnak.
Összességében mit mondhatnék mást, mint hogy fantasztikus. Az első betűtől, szótól, mondattól az utolsóig. Nagyon boldog vagyok, hogy megismerkedhettem két ilyen remek szereplővel, az ő életükkel, a küzdelmükkel.
Bárki, aki ilyen helyzetben van, erőt tudna meríteni ebből a könyvből. Ezért is javaslom, ajánlom mindenkinek. Ha valaki egyszer olyan helyzetbe kerülne, mint Hannah vagy Garrett, legalább ad egy támpontot, egy reménysugarat, hogy van kiút.
Ejj, de nyálasra sikeredett a vége. :D A lényeg, hogy tényleg csak ajánlani tudom, mert nagyszerű könyv. ;)
Megjelenés: 2016-11-25