Cookie O'Gorman: Nindzsalány

„Snow-Soon Lee tizenhét éves, koreai, és Bruce Lee a pél­daképe. A harcművészet koronázatlan királynője nem az a bulizós típus, de ha felheccelik, akár egy vadidegen, dögös srácot is hajlandó lesmárolni a moziban, hogy bebizonyítsa, nem csak a gyilkos ütéseivel tud hatni a fiúkra. Ja, hogy a kapucnis szívtipró a dúsgazdag szenátorjelölt egy szem fia? Uppsz… Semmi vész, úgysem találkoznak többé. Vagy mégis? Ash lerázhatatlannak tűnik, és kissé paranoiás anyja a csa­ládot ért halálos fenyegetések miatt elképesztő ötlettel áll elő: azt akarja, hogy Snow legyen a suliban a fia testőre. Vajon meg tudja védeni a nindzsalány Asht a titokzatos zsa­rolóktól? És Snow-t ki védi meg az újabb csókoktól?” 

A könyv hátuljában az alábbi szerzőbemutatást olvashatjátok:

Cookie O’Gorman történeteit humor és szellemes párbeszédek jellemzik, és garantáltan mindenki szívét melegséggel töltik el. Művei szenvedélyes első csókokról, agyas csajokról, nyálcsorgatóan szexi pasikról és szétszakíthatatlan barátságokról szólnak.

Cookie reménytelenül romantikus típus, vérbeli Harry Potter-rajongó, és a különcség legnagyobb pártfogója. A gyengéje a csoki, a kínai kaja és az ázsiai sorozatok. Úgy véli, a való életben éppen elég bánattal kell szembenéznünk, pontosan ezért próbál a könyvbeli szereplőknek mindig boldog befejezést írni. A Kamuzások, kavarások volt az első regénye, melyet a Nindzsalány követett.

Akár a könyveiről szeretnétek vele beszélni, akár másról, minden üzenetre örömmel válaszol.

Weboldal: http://cookieogorman.com

Twitter: http://www.twitter.com/CookieOwrites

Facebook: http://www.facebook.com/cookieogorman

A könyvről:

Már egy ideje a polcomon csücsül ez az ifjúsági regény, mely a LOL-könyvek sorozatcímke alatt fut a kiadónál. Hogy mi is az a LOL könyv?

„Ugye tudod, minek a rövidítése a LOL? Ha valami nagyon tetszik, vicces, röhejes vagy éppen szánalmas, na az LOL. Ha unod már a vámpírokat meg az egyéb misztikus lényeket, új sorozatunkban belevaló, hétköznapi csajokról olvashatsz, akiknek az élete tele van ilyen vicces, időnként meg persze romantikus pillanatokkal. Válaszd ki a hangulatodhoz legjobban illő történetet, és a végén úgy érzed majd: ez tényleg LOL!”

Számomra azonban kicsit mást is nyújtott a LOL-könyv, mint nevetést. Talán tini fejjel nem feltétlenül veszi ezt észre az ember, de mélyenszántó gondolatokkal is rendelkezik némelyik, és egész jó tanácsot ad a mai tiniknek (kár hogy egyet-kettőt nem tini fejjel olvastam el, talán másképp álltam volna a világhoz).

A szerző első könyve nagyszerű bemutatkozás volt, nagyon jól szórakoztam a történeten, elgondolkodtatott a mondanivalója, és elég sűrűn helyeseltem olvasás közben. Ezután természetesnek vettem, hogy a második könyvét is elolvasom az írónőnek.

Egyáltalán nem bántam meg. Arra gondoltam, hogy elolvasom az első fejezetet, aztán gyorsan elvégzem, amit még terveztem mára, és csak utána folytatom. Nos, ebből nem lett semmi, mert a századik oldalon vettem észre, hogy kicsit túlteljesítettem a tervezetet.

Magába szippantott a történet, már az elején is szórakoztatott, ráadásul az első kötetből már ismert Ash a főszereplő, ami garantálta, hogy fájni fog a rekeszizmom a nevetéstől. Rengeteget nevettem. Egyszerűen imádtam Ash és Snow párosát, annyira viccesek, aranyosak, édesek voltak együtt. Ash karaktere most sokkal szerethetőbb volt, mint a Kamuzások, kavarások kötetben, ahogy az sejthető is volt, a szerző itt engedte kibontakozni a karakterét, és megmutatta, hogy egy imádnivaló srác bújik meg a sznob, kissé egós srác álarca mögött. Snow karaktere is nagyon jó lett, örültem, hogy végre egy olyan főszereplő lányt kreált az írónő, aki erős, bátor, és kivételesen ő az, aki megvédi a főszereplő srácot és nem fordítva. Sajnáltam azért, hogy más lányok kigúnyolták azért, mert Bruce Lee mániás volt (ami szerintem tök érthető), és jobban szerette a farmert vagy a melegítőt, mint az egyberészes ruhákat, vagy szoknyákat. Én teljes mértékig azonosulni tudtam vele. Persze azért Ash is megtartotta a maga férfias kisugárzását, és ettől volt kerek egész a történet. A mellékszereplők is kedvelhetőek voltak, én személy szerint főleg a szülőket imádtam, meg a visszatérő két kedvencemet, Salt és Beckset, de bőven tudnék még kedvelhető szereplőket sorakoztatni. Akit rühelltem az első perctől, az ki is érdemelte a történet során az utálatomat, szóval megnyugodtam, hogy jók a megérzéseim.

Imádtam! Kövezzetek meg, de szerintem a szerző hozta a formáját, és a debütáló regényéhez hasonlóan, most is színvonalas történettel rukkolt elő. Imádtam a karaktereket, a cselekményvezetést, még ha én személy szerint sejtettem is, hogy ki áll a dolgok hátterében. Tetszett, hogy a humoron és a romantikán kívül valami mást is beleszőtt a szerző az események láncolatába.

Egy szó, mint száz, ez a történet is humoros és aranyos, kellemes kikapcsolódást nyújt, nem csak tiniknek.

Pontozás: 10/10