Coco /A Little Golden Book/

A Coco az utóbbi idők egyik leggyönyörűbb meséje, ami a Disney és a Pixar koprodukciójában készült, és a mexikói halottak napján (Día de los Muertos), pontosabban éjszakáján játszódik.  

Történetünk főhőse Miguel Rodrigez, egy édes álmokat dédelgető aranyos srác, akit a családja nem nagyon ért meg. Az üknagymamáját régen a férje a zene miatt hagyta el, így a családban tilos az ének és a muzsikálás, ám Miguel gitározni és énekelni szeretne. 

Amikor a nagymamája összetöri az oly nagy becsben tartott gitárját, a fiú az újonnan felfedezett tudása birtokában, a világhírnévre szert tevő Ernesto de la Cruz sírboltjába megy, hogy ellopja annak gitárját. 

Ám a Halottak Éjszakáján ajándékozni szokás, nem pedig lopni. így Miguel átkerül a szellemek és az élők közti határvilágra, ahol olyan felfedezést tesz, ami az egész család életét és múltját megváltoztatja.

A Coco egy csodálatos történet, telis-tele szívet melengető gondolatokkal és gyönyörű zenékkel. A család, az összetartozás és a szeretet fontossága mindenek fölött áll, ám a gonosz legyőzése is éppúgy megjelenik benne, még ha ez a gonosz jelen esetben nem csupán egy ember, hanem a negatív érzések és emlékek feneketlen tárháza.

Maga a mesefilm talán a gyermekek számára kissé ijesztő lehet, tekintve, hogy a műsoridő nagy része az átkelés helyszínén játszódik, ami ugyan még nem a Holtak Birodalma, de azért vannak benne meredek dolgok.

A Coco /A Little Golden Book/ azonban egy rövid, rendkívül pontos, és részletgazdag, gyönyörű illusztrációkkal megalkotott könyv, ami szemet gyönyörködtető lehet gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

Az eredeti rajzfilmből a mese szövegét Adrian Molina írta meg, aki remek munkát végzett. A történet lerövidítése miatt számtalan Disney mesekönyvben futottam már bele őrületes marhaságokba és elírásokba, azonban itt ilyen nem volt szerencsére. Természetesen maradtak ki lényeges, és kevésbé érdemi információk, de alapvetően ez egy kisgyermekek számára íródott könyvecske, ami pont úgy jó, ahogy van.

Az illusztrációkat Fabiola Garza készítette, akiről még ugyan soha nem hallottam, de rákeresve az alkotásaira azt kell mondanom, le a kalappal.

A kötet kivitelezéséért pedig Tony Fejerean a felelős, aki szintén remek munkát végzett.

Mindent összevetve ez egy igazán minőségi Disney-Pixar kötet, és rendkívül sajnálom, hogy Magyarországra csak igen kevés fordítás jut el, míg a külföldi gyerekek el vannak halmozva a jobbnál jobb könyvekkel, amikből tanulhatnak, és ami olvasás vagy lapozgatás közben a rajzfilm után újra lenyűgözheti őket.

Történet: 5/5*

Illusztráció: 5/5*