Alexa Pearl: Mi ​rejtőzik a fák mögött?

A Napraforgó Kiadó és vele együtt más, gyermekkönyvekre specializálódott kiadó az utóbbi időben (2018) azt a kiadási módszert választotta, hogy az új sorozatainak első két részét majdnem egy időben jelentette meg, ami egyáltalán nem butaság, hiszen egy-egy ilyen kötet nem feltétlenül hosszú, sok esetben függővéges, és ha már két kötet is a piacon van, az emberek nagyobb valószínűséggel fogják megvenni, reménykedve a folytatásban. 

Nos, én is nagyon reménykedek számtalan mesekönyv folytatásában a 2019-es évre vonatkozóan. Az egyik már elő is rendelhető, én pedig fel is sikkantottam örömömben.

A Mi rejtőzik a fák mögött? pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész befejeződött. Szandi (pfff... még mindig gyűlölöm a magyarosított neveket...) megtudta, hogy szülei csupán örökbe fogadták, és a különös folt a hátán a titkos szárnyai rejtekhelye. A kiscsikó izgatottan meséli nővéreinek első repülése körülményeit, azonban a gőgös kancák nem hisznek a húguknak, aki rögtön be is bizonyítja, hogy nem hazudott.

Miközben a három fiatal felkeresi a szüleiket, addig Karcsi, az első részből megismert idős, mogorva tanár is felfedezni, hogy Szandi repül, és felfedi régi titkát.

Sok-sok évvel ezelőtt, a tiltott rengetegen túlról eljött egy zafírszínű ló, aki megsebesült, s míg Karcsi ápolta őt, össze is barátkoztak. Ám Karcsinak soha nem volt bátorsága követni barátját az erdőn túlra, annak ellenére, hogy Zafír ott hagyta egy tollát a szárnyából barátjának, hogy az követni tudja.

Szandi – a tollnak köszönhetően – legjobb barátja társaságában útra kel a völgyön túlra, hogy megkeresse honnan is származik. A fák mögött egy különös, mesebeli világ fogadja őket, aminek a legvégén a szárnyas lovak várnak rájuk, de természetesen a kötet ismét a legizgalmasabb résznél fejeződik be.

Az előző kötethez képest ez a rész sokkal több izgalmat és titkot tartalmazott, hiszen ahogy haladunk egyre beljebb a rejtélyek hálójában, úgy válik számunkra minden egyre homályosabbá. Igaz ugyan, hogy pár kérdésre választ kapunk, de a legtöbbet még jótékony homály fedi. Kíváncsian várom a 3. kötet megjelenését is, amiből most szintén kaptunk egy picike beleolvasót. 

Paco Sordo illusztrációi továbbra is bájosak és gyönyörűek, és a magyarosított nevektől eltekintve nem lehet panaszunk  a kiadásra. Mindenesetre lehet, hogy megrendelem a köteteket angol nyelven, mert számomra ez a lassú tempó annyira nem menő.

Történet: 5/5 kiscsikó

Illusztráció: 5/5 kiscsikó