Szex, színház, szabadság – Elizabeth Gilbert: New York lányai

Alapsztori

A történet jól megágyaz a főszereplőnk jellemfejlődésének, nehéz, de annál hétköznapibb, kortalan problémák megjelenítésével. A regény 1940-től vezet bennünket végig egészen a memoár keletkezéséig, 2010-ig. Tekintve, hogy egy visszaemlékezésről van szó, és a karakter komoly érési folyamaton megy keresztül, kifejezetten élvezetes, amikor magára kívülről tekint és elemzi saját, fiatalkori, bohókás érzéseit, kislányos viselkedését. Az önmagára irányuló reflexió humoros, de nem elcsépelt.

Beavatástörténet: identitáskeresés, női praktikák

Vivian kifejezetten tehetséges a varrásban, így amikor New Yorkba költözik, Peg nagynénje színházában hamar feltalálja magát, jelmezeket kezd készíteni. A város és a színház megtestesíti számára az újdonságot, a lehetőséget arra, hogy izgalmas fordulatot vegyen végre az élete. A szüzesség elvesztése egy elitiskolát látott, jó nevelést kapott lányt talán foglalkoztat, vagy ha eddig nem, a New York-i, túlfűtött színházi közegben, hosszú combú táncoslányok felhívják a figyelmet annak jelentőségére. 

„Tudatlan gyerek akarsz maradni, kitéve magad egy csapatnyi érett és világlátott nő megvetésének?”

– olvassa le Vivian a lányok arcáról. A nekik és a szerencsés férfinak való megfelelés (nehogy „prűd maflának” gondolják) is érezhető Vivianban. Tartozni akar valahová, valakikhez. A fiatal lány ezért az élvezetek hajszolását tűzi ki célul maga elé, és teljes erőbedobással küzd, hogy le ne maradjon valamiről vagy valakiről. Olvashatunk arról, hogyan hat rá New York, a varrás, a férfiak, az éjszakai klubok atmoszférája, a színház kiszámíthatatlanul izgalmas világa és gyönyörű barátnője, Celia, a revütáncosnő kisugárzása. Az önfeledt szórakozás hangulata és az időskori, érett Vivian reflexiói kellemesen járják át a sorokat és még élvezetesebbé teszik az olvasást.

„A dzsesszről beszélgettünk (ami azt jelenti, ő beszélt a dzsesszről, én pedig hallgattam. Mert így kell egy férfival a dzsesszről beszélgetni.)”

Élvezi, hogy mennyire könnyen befolyásolja egy csinos nő a férfiakat, akik csak szexet akarnak, és azokat is, akik többet.

„A férfiakat annyira könnyű irányítani!”

Az öntudatra ébredés fokozatai

Aztán persze akadnak olyanok, akiknek egy kis bájcsevej és koktél után egészen más elképzelése akadt az együttlétekről, mint a fiatal, csinos lányoknak. De ha azok közé a hölgyek közé akarsz tartozni, akiknek ráklábat rendelnek a szobájába, és a legdrágább pezsgőt szolgálják fel minden éjjel, ennyi kockázatot igazán bírni kell. Azonban egy csodálatos, karakteres hölgy, Edna megjelenésével lassan elmaradoznak a Celiával töltött forró esték, már nem ébrednek részegen és füstösen egymásba gabalyodva reggelente.

Angliában már zajlik a háború, innen érkezik New Yorkba a kiváló, érett színésznő, Edna Parker és a férje. Edna kifinomultsága, kiváló érzéke a divathoz, makulátlan megjelenése új dimenziókat nyit Vivian számára, fontos hatása van a fiatal lány formálásában. Maga Vivian is beismeri, hogy jött egy újabb ember (Celia helyébe lépett), akinek az eszményébe kapaszkodhat, akihez aktuálisan simulhat. De hogyan is ne bocsátanánk meg ezt egy olyan lánynak, aki egy kevéssé érzelmes anya és egy szigorú, munkájának és rendszerellenességének élő apa mellett nőtt fel egy jóravaló, az életben valamit elérő báty mellett.

Vivian szexualitása az idő előrehaladtával egyre tudatosabbá válik, érettségről tesz tanúbizonyságot abban, hogy ki ő, mit akar valójában, hogyan, milyen elvek mentén kívánja leélni az életét. Kendőzetlenül mutatja be kalandjait, de korántsem sablonos vagy zavaró módon. 

Érdekes kis kitekintés, hogyan vélekedik Vivian a kortársairól, akik úgy haladtak előre az életben, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Bemutatja Besst, aki tudományos pályára is léphetett  volna, de „csak” háziasszony lett belőle. A lányok, akikkel gyermekként együtt úszkált, mára „kövér, anyatejet adó, babákat potyogtató családanyák”, míg magát „mocskos kis ribancnak” minősíti. Az egyik, különösen kedvenc epizódomban Vivian kegyetlenül rávilágít arra, hogyan használják a fiatalabb hölgyek a sírást egyfajta figyelemelterésként.

„A vödörnyi könny képes megakasztani bonyolult beszélgetéseket, és megváltoztatni a következmények természetes alakulását.”

Vivian személyisége alakul annyit a memoár írásáig, hogy már nem süpped a „manipulatív könnyek mocsarába”.

„Színház az egész világ?”

A színházi élet nehézségeit, kihívásait és izgató, zsongató mozzanatait egyaránt remekül ábrázolja az író. A kis színi társulatnak néha bizony komoly kihívásokkal és kockázatos anyagi döntésekkel is szembe kell néznie.

“Ha csak egy kövér hölgyünk van meg egy létránk, hát írok egy darabot azzal a címmel, hogy A kövér hölgy meg a létra.”

A revügörlök csivitelése, a szobát beterítő füst vagy a színészek kiváló játéka, a színpadi atmoszféra mind kézzelfogható.

Összegzés

Számos súlyos téma sorakozik a regényben, mely több könyvet is megtölthetne. A konzervatív család elvárásai, bálványok – példaképek – állítása, megfelelés a társadalmi elvárásoknak, az alaptalan vagy indokolt szégyenérzet cipelése, a háború borzalmai, a gyász. Nem utolsó sorban az igaz szeretet vagy szerelem különös megnyilvánulása két ember között.

Filmes adaptáció

Csak üdvözölni tudjuk, hogy Elizabeth Gilbert november 4-én jelentette be saját Instagram oldalán: a Warner Bros. megvásárolta a New York lányai filmes jogait. A producer Sue Kroll lesz (aki egyike a Csillag születik és az Árva Brooklyn mögött álló zseniknek), a forgatókönyvet a briliáns Michelle Ashford írja majd.

Gilbert így áradozott posztjában: „Már az írás első napjától kezdve filmként képzeltem el a sztorit… Alig bírok magammal, úgy várom, hogy végre vizuálisan megvalósítva is láthassam a rengeteg csillogást és ragyogást!”

mindennapkonyv.hu / Rózsa Vanda