Nem fér a fejedbe?

A megfejtés: Szurovecz Kitti, aki magabiztos kézzel vezeti végig A sokszívű című új regényén olvasóját. A főszereplő, Kertész Annabella áradó, érzelmes monológjait pergő dialógusok tagolják. Az események, mint egy remekül szerkesztett hollywoodii filmben, pörögnek, nem hagyva egy perc nyugtot se nekünk. Hol azon izgulunk, hogy vajon ki fenyegeti hősnőnket, hol azon töprengünk, vajon fény derül-e végre a család évtizedeken át elhallgatott titkára, vagy esetleg szurkolunk, hogy megtalálja valamelyik férfi vagy férfiak mellett a boldogságát.
És máris helyben vagyunk.

Férfiak?
Igen, ez a regény nem illeszthető könnyen a többi romantikus regény mellé, mert elhagyja a „igazi”-ról szóló romantikus toposzt, ezáltal a zsáner alapvetését kérdőjelezi meg, illetve írja fölül, ugyanis Szurovecz legújabb regényének fő vonalvezetője a poliamoria. Hogy mi is ez?

„Poliamor (többszerelmű) irányultságú az, aki képes és akar egynél több partnerhez szerelemmel kötődni, velük párkapcsolatot fenntartani, és ezt partnerei tudtával és beleegyezésével teszi, részükre más partnerekkel kötendő kapcsolat szabadságát megadja” – olvasható a Poliamoria Magyarország nyitóoldalán.
Az írónő hősnője történetén keresztül mutatja be ezt a világot, és lépésről lépésre bontja le a bennünk élő előítéleket, miközben nem próbál szépíteni semmin, kendőzetlenül tárja elénk a szexuális irányultság árnyoldalait is. Az ismeretterjesztésnek azonban megvan az ára, mert hiába kezeli professzionálisan ezt az anyagot  a szerző, és többnyire észre sem vesszük, hogy tanítani akar, olykor mégis bosszantóan tankönyvbe illő tételmondatok hagyják el a szereplők száját.

A sokszívű szórakoztató olvasmány, mely egy klasszikus helyzetre ad szokatlan választ. Fő üzenete, hogyha megbékéltünk önmagunkkal, nyitottak és őszinték vagyunk, akkor minden rendben van. A bajok a titkolózással, a hazugsággal és az előítéletekkel kezdődnek.