Modern nő a görög mitológiából

Szabó Magda biztos örömmel olvasná el a Kirké című regényt, hiszen gyerekkorában gyakran beszélt latinul az édesapjával, latin-magyar szakon végzett Debrecenben, és élete végéig nagy rajongója maradt az antik kultúrának.

A külföldön is ismert és legtöbbet fordított magyar írónő szívesen nyúlt ókori témákhoz, merész írói kísérletezéseinek egyike A pillanat című regény volt. A főhős Creusa, Aeneas felesége, akinek a trójai mondakör szerint szörnyű sorsot szántak az istenek. Az antik változat szerint Creusa meghal, hogy férje új életet kezdhessen. Az ok egyszerű: a trójai királyfinak komoly küldetése van. El kell jutnia az itáliai Latiumba, mert az ő leszármazottjai alapítják majd meg Rómát. Ám Szabó Magda fricskát adott az ókori hagyománynak, és újraértelmezte a pillanatot. Az 1990-ben megjelent regényben Creusa meghallja az istenek kegyetlen tervét, és dönt. Nem válik a lángok martalékává, ehelyett megragadva a lehetőséget, megöli hatalomra és dicsőségre szánt férjét. A bátor nő kijátszva az isteneket Aeneasnak álcázza magát, és a férfi bőrébe bújva útnak indul, hogy beteljesítse a férjének szánt feladatot. Kezébe veszi a saját sorsát, így kezdetét veheti különleges utazása.

Madeline Miller legújabb regényében – a magyar írónőhöz hasonló módon – új keretek közé helyezi az ókori mitológia hőseit és hősnőit. Kirké nem tartozik a legismertebb antik hősnők közé, leginkább Odüsszeusz szeretőjeként emlékeznek rá, aki disznóvá változtatta a szigetére tévedt hajósokat. Ám Miller regényében a különleges képességekkel megáldott istennő nem csak egy a sokadrangú epizódszereplők közül, akik rövid időre feltűnnek Ithaka leleményes királyának oldalán. Fordult a kocka. Az évezredek óta főszereplőként feltűnő istenek, titánok, félistenek és halandók férfiak – Zeusz, Odüsszeusz, Hermész vagy Daidalosz – ebben a történetben csak mellékszereplői Kirké drámaian fordulatos életének. Végre itt az ideje, hogy a jól ismert mitológiai történeteket és a benne szereplő férfiakat a nők szemével lássuk.

 

 

Az ókori görögök úgy hitték, a Moirák szövik életünk fonalát, és a halandó emberek csupán játékszerek az örök élettel rendelkező istenek és istennők kezében. De Kirké – aki Héliosz, a naptitán istenének és egy nimfának a frigyéből született – mégis a halandók felé fordul, és az ő társaságukat keresi. Mindig is szenvedett a halhatatlan istenek szeszélyeitől, és utálatosnak tartotta a hatalomért folytatott kíméletlen küzdelmeiket. Egész pici korától kezdve más volt, mint a környezetében élő istenek többsége, és ezt ők is érezték. Nem is volt meglepő, hogy a lázadó istennőt az első adandó alkalommal száműzik Aiaié szigetére. Ám a büntetésnek szánt magányos lét megváltás a még tapasztalatlan varázslónő számára. Itt végre nyugodtan felfedezheti varázserejét, és fáradságos munkával begyűjtheti a sziget természeti kincseit: virágokat, kígyók mérgét, darazsak fullánkját.

Kirké nem unatkozik, varázserejének hamar híre megy, és magánélete is igen változatosan és sokszínűen alakul – ebben is újszerű a hősnő élete. Első szerelme egy halandó, akit végül a cápaképű tengeri nimfa, Szkülla elcsábít. Kirké szörnyű bosszút áll rút riválisán: nyáladzó, hatfejű szörnyeteggé változtatja Szküllát, aki a hajósok réme lesz. Hermész csak a szerető szerepét tölti be Kirké életében, aki éveken át szállítja a híreket a külvilágról. A csalódásoktól bizalmatlan istennő hosszú idő után igazi lelkitársra talál a halandó Daidalosz személyében, ám nem tölthetnek sok időt együtt. Kirké kénytelen megismerni az erőszakot is, mivel a szigetére tévedt hajósok szinte kivétel nélkül megvadulnak, amikor megtudják, hogy az istennő férfi védelme nélkül él a szigeten. Nem csoda tehát, hogy Kirké disznókká változtatja a szigetére érkező idegen férfiakat. Ez alól kivétel Odüsszeusz, aki egy évig élvezte társaival az istennő vendégszeretetét, noha Ithakában várta őt hűséges felesége, Pénelopé. A szerelmes férfi végül elhagyja a szigetet, és magára hagyja a varázslónőt, aki a férfi előtt eltitkolva már szíve alatt hordja gyermeküket.

 

Kirké a prerafaelita Edward Burne-Jones illusztrációján. / Kép: Wikipedia

 

A fiú születése gyökeres változást jelent az istennő életében, Télegonosz nyughatatlan természete állandó kihívások elé állítják Kirkét. Ám az örökmozgó kisfiúra a legnagyobb veszélyt Athéné, a rettegett istennő jelenti, aki nem titkolja: a fiú halálát akarja. Ezzel kezdetét veszi a vérre menő élet-halál harc, amihez Kirké igazi harcostársakra lel. Meg lehet állítani a bosszúszomjas istennőt? Felül lehet írni a vér szavát? Elegendő Kirké varázsereje ahhoz, hogy kézbe vegye a saját és szerettei sorsát?

Kirké igazi ereje nem a halhatatlanságában vagy a varázserejében rejlik, hanem a döntéseiben. Mert ő végre elég bátor és elszánt ahhoz, hogy a Nap lányaként felforgassa a világ eddigi rendjét, és fényesen ragyogó példaképe lehessen a szabad akarattal rendelkező, modern nőknek.

 

Lackó Edina

Borítókép: John William Waterhouse Kirké felajánlja a kelyhet Odüsszeusznak / Wikipedia

A cikk eredetileg a Líra Könyvklub magazin 2019/1-es számában jelent meg.

 


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789634522195
Megjelenés: 2019-02-01
méret: 197 mm x 137 mm x 30 mm

Madeline Miller

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2019-06-21 11:17:26

Szeretnél többet olvasni? – 3 tipp, ami segíthet

Tovább
HÍREK
2019-07-02 15:15:13

Borzongás és felfrissülés a hőség közepén – 10 könyvajánlat a nyár közepére

Tovább
HÍREK
2019-07-09 08:55:53

Szerinted, melyik országban olvasnak a legtöbbet az emberek?

Tovább

„Kirké igazi ereje nem a halhatatlanságában vagy a varázserejében rejlik, hanem a döntéseiben.” – Lackó Edina Madeline Miller Kirké című regényéről írt recenziót.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem