Mágikus horrorregény

Nem kérdés, hogy Daniel Kehlmann egy mágus. Az El kellett volna menned ennek a zseninek az ujjgyakorlata. Bármennyire is rövid – kevesebb mint száz oldal –, ahogy a Hírnév című kötet novellái is, tökéletesen kimunkált és lenyűgöző. Olyan, mint mikor a bűvész otthonában vagy az öltözőben elpróbál egy trükköt, hogy ellenőrizze, minden rendben, a reflexei még a régiek. Daniel Kehlmann: El kellett volna menned regényét olvastuk.

Aki képes rajongani – és én közéjük tartozom – a tökéletes formákért, a szép megoldásokért és gyönyörű szerkezetekért, az szeretni fogja ezt a könyvet. A szerző a horror és a sci-fi zsáner elemeinek felhasználásával és a kamaradrámák feszült légkörét megidézve hozott létre egy olyan szöveget, melyben mindennek megvan a helye, és ahol minden elem pontosan illeszkedik a másikhoz.
A történet banális. Adott egy megfáradt házaspár, akik négyéves kislányukkal az alpesi havasokban kibérelnek egy házat. A férfi forgatókönyvíró, a nő színész, gyakran veszekednek. A férj írni akar, mert a producere várja tőle korábbi sikerfilmjének folytatását, ezért nap mint nap leül, és jegyzeteket készít. Ezt a füzetet olvashatjuk mi, melyben a névtelen narrátor hol az aznapi eseményeket, hol pedig a filmhez készülő dialógusokat írja le.

A történet, akár a pár csendes egymásra találásának vagy teljes elhidegülésének is krónikája lehetne, de erre nem jut idő. Ugyanis gond van a házzal. Furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok történnek. Mindhármukat szörnyű álmok gyötrik, tárgyak tűnnek el és jelennek meg, ráadásul olykor az elbeszélőnk nem tükröződik az üvegen. Próbálja az eseményeket többé-kevésbé racionalizálni, ám inkább nem törődik velük. Mikor egy közös séta során kiderül számára, hogy felesége is hasonlóan nyomasztónak érzi a házat, úgy döntenek, hogy hazamennek. A történet itt vesz végzetes fordulatot. Miközben a feleség csomagol, a férj véletlenül megpillantja a nő szeretőjének üzenetét. Ezt heves vita, majd az asszony távozása követi, és a férfi egyedül marad kislányával a házban.
Kehlmann tudja, hogyan kell megragadni az olvasó figyelmét, hogyan kell az érzelmekre hatni és hogyan kell felépíteni a történetet. Írásaiban mindenhatóként van jelen, míg a Hírnévben láthatóvá tette ezt a pozíciót, itt láthatatlanul igazít el mindent. A cselekmény és az olvasóban megszülető érzelmek párhuzamosan futnak. Kehlmann trükkje ezúttal az, hogy ezekhez igazítja az általa teremtett világot is. Az érzelmi viharok közepette a fizika ismert szabályai már nem lesznek többé érvényesek. Mindezt csodálatos egyszerűséggel teszi. Rövid tömör mondatokkal, filmszerű snittekkel, gyönyörűen.
Akik Kehlmann-nal csak most ismerkednek, ne ezzel a kötettel kezdjék, hogy teljesebb képet kapjanak róla, inkább vegyék kézbe egyik regényét – magyarul kapható A világ felmérése, Én és Kaminski és az F –, viszont akik már ismerik a könyveit, azoknak érdemes próbát tenniük ezzel is.


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789631436341
Megjelenés: 2017-10-26
méret: 186 mm x 117 mm x 17 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789631436075
Megjelenés: 2017-10-12
méret: 185 mm x 118 mm x 12 mm

Daniel Kehlmann

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2017-11-20 09:46:26

„sötét van nélküled / szemem ki sem nyitom”

Tovább
MINDENNAPI
2018-09-20 16:35:34

Ne sajnáld, ha rágja, ha tépi, épp olvasni tanul

Tovább
SZERINTETEK
2019-01-14 19:00:53

Cixin Liu: A sötét erdő (Háromtest-trilógia 2.)

Tovább

Olykor az elbeszélőnk nem tükröződik az üvegen