Lehetséges lesz-e örökké élni? – Mike Pearl: A nap, amikor megtörténik

A kiváló gondolatébresztő és hétköznapinak aligha nevezhető fejezetcímeket olvasva (például az emberek halhatatlanságáról) bizonyára akadna, aki nevetve söpörné félre Mike Pearl újságíró nagyszerű írását. Kár lenne azonban a korai ítélkezés, a könyv alapos, de teljesen emészthető tudásanyagot nyújt és témái, konklúziói remekül szolgálhatnak unalmas társalgások felélesztésére tett kísérleteink során.

Bevezető gondolatok

A szerző stílusa tényszerű, az olykor megjelenő borús hangulatot (ami sokszor valójában a téma sajátsága) humorral oldja, máskor pedig mintha félelmet keltene (saját bevallása szerint is, ami mondjuk bizonyos helyeken szükségszerű, figyelemfelhívó). Mindenesetre kritikusan és kellő szkepticizmussal tekint a világra. 

 

„[H]iszem, hogy a jövő lehetőségeinek érzékeny, tényeken alapuló felidézése hasznos szokás, amely logikusabb gondolkodáshoz vezet.”

 

Az igen részletes irodalomjegyzék fellapozása nélkül is egyértelmű, hogy a cikkszerű olvasmányok alapos kutatómunka után íródtak. Számos – az egyes kérdéskörök megértéséhez, elmélyítéséhez nélkülözhetetlen – adatot, ismeretanyagot oszt meg velünk a szerző. Becslései, feltételezései megalapozottak. 

Szóval a teljesség igénye nélkül olvashatunk például arról, milyen lesz az a nap, amikor megtörténik, hogy...

 

 

 

...az emberek halhatatlanok lesznek

Lehetséges lesz-e örökké élni? Ha igen, milyen tényezői vannak ennek pontosan? A filozofikus „miértek” után a „hogyanok”-nak is szentel néhány oldalt az író. Ha jobban belegondolunk, hogy mi is történne, ha ezer évig élhetnénk a megfelelő feltételek mellett (drága gyógyszerek, életmódbeli megkötések), bizonyára mi is hamarosan olyan következtetésekre jutnánk, mint az író:

 

[A]z öröklét hamar olyan szintű egzisztenciális válsággá nőné ki magát, mint napjainkban a klímaváltozás, és paradox módon magát az emberi létet fenyegető jelenséggé válna.”

 

...akárkit tudunk majd tökéletesen imitálni

Ehhez fűződő tanulságos – nem is olyan utópisztikus – történet után hamar egy sokkal mélyebb és elgondolkodtató dologgal találjuk szemben magunkat. Bizarr lenne, ha mondjuk elhunyt szeretteinkkel videóchatelhetnénk? Az erkölcsi megkérdőjelezhetőség vitathatatlan. Mások arca mögé bújva kommunikálni, egyfajta maszkként használva azt. Márpedig a technológia 2016-ban bemutatásra került (Face2Face). Egy év múlva már visszaéltek vele, pornográf anyagokban cserélték ki a színészek arcát hírességekére. A téma igazi vitaindító.

A teljesség lefestéséhez meg kell említeni, hogy például az „igazi” Jurassic Park megnyitásának félelmetesen izgalmas ötlete mellett kevésbé felemelő témák is papírra kerülnek.

 

...az antibiotikumok hatástalanokká válnak

Minden ismert antibiotikumra immunis szuperbaktériumok megjelenése, elterjedése, a média reakciója. Olvashatunk többek között orvosok véleményéről, közgazdászok becsléséről, teljesen közérthető módon, de szó esik arról is, hogyan próbálta meg Fleming, a penicillin felfedezője már 1945-ben, a Nobel-díja átvételekor felhívni a figyelmet a túlzott használat veszélyeire. Hogyan jutottunk el mégis addig, hogy egy 2010-es tanulmány szerint az Egyesült Államokban az antibiotikumok 80%-át állatfarmokon használták fel? Nem ajánlanám esős napokra, rosszkedv ellen, de fontos megemlíteni, hogy a bekövetkezés valószínűségét bizony egy erős 5/5-tel jelölte a szerző (azaz 100%).

 

...az Egyesült Államokban betiltják a fegyverviselést

Amerika fegyvereserőszak-történelmét tekintve talán már benned is megfordult a kérdés, miért nem tiltják be a fegyverviselést? Mivel járna ez pontosan? Egy felmérés szerint az amerikaiak úgy gondolják, a fegyverek biztonságosabbá teszik az életet, sőt, némelyeknek a fegyvertartás lehetősége már összefonódott a személyes szabadságjoggal. Milyen következményei lennének a rendőri szervezetek, nyomozók, hivatalnokok, vagy az egyszerű fegyvertartók életére? Hogyan reagálna a közvélemény? A „mi lenne ha?” kérdéseket végigjárhatjuk a vonatkozó fejezetben. 

 

...gyerek születik a Holdon

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy terhes nőnek – és magzatának – a Holdon? Egyáltalán mikor juthatnánk el oda, hogy ennek legyen realitása? Mindenesetre néhány eddigi űrbéli állatkísérlet ismertetése után nem biztos hogy megjön a nők kedve a földöntúli gyermekvállaláshoz, nem is beszélve a szülés várhatóan „csillagászati” áráról. 

 

...bezár az utolsó vágóhíd

A húsipar rémségeit nyers tényszerűséggel taglaló, kevéske klímaszorongással fűszerezett „a nap, amikor bezár az utolsó vágóhíd” részt se a vasárnapi tyúkhúsleves előtti olvasásra ajánlanám. Azonban a „mészárlásmentes”, azaz laboratóriumban előállított hússal kapcsolatos tények és ötletelések kifejezetten érdekesek, például, hogy Kína 2018-ban háromszázmillió dollárt fizetett az izraeli kormánynak a növesztetthús-technológia rendelkezésre bocsájtásáért – amint az elérhető lesz. Vegánság, állatkínzás, ipar, mezőgazdaság, utópisztikus elképzelések logikus láncolatát tárja elénk a fejezet.

 

...kitör az utolsó szupervulkán

Hogyan fog kinézni a yellowstoni szupervulkán kitörése? Ha valaki kételkedne az evakuáció szükségességében (hiszen hozzászokott már a vulkáni aktivitáshoz, földrengéshez), és nem hagyja el az otthonát, milyen esélyei vannak (vagy nincsenek) a túlélésre? Hogyan érinti Amerikát a hamufelhő, kell-e tartanunk a vulkanikus téltől?

 

Összegzés

Ez a könyv valóban figyelmet érdemel: érdekes és egyben megrendítő történetek, izgalmas, de megalapozott találgatások. Olyan témák, amiken érdemes lenne mindenkinek elgondolkoznia. Mint egy kis hab a tortán, az utószó remekül koronázza meg az olvasottakat, egy ponton túl a tényeken túlmutató  fantáziavilágot hívva segítségül, elkalandozva többek között a világegyetem jövőjébe.

Végül pedig a szerző találó szavaival zárnám soraim:

 

„[A] jövő nem valami végkifejlet, vagy ellipszis, nem is álomszerű, zenés, feketébe sötétülő végefőcím, hanem az előttünk álló napok sokasága. Az egyetlen biztosíték arra, hogy ezek a napok érjenek is valamit, az lehet, ha elképzeljük, milyennek szeretnénk őket, és elhisszük, hogy eljöhetnek, miközben azon munkálkodunk, hogy valóban el is következzenek.”

 

 

mindennapkonyv.hu / Rózsa Vanda

A szerző fotóját Nathaniel Miller készítette.


Mike Pearl

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2019-11-11 09:52:00

Könyvterápia, avagy melyik klasszikus regény olvasásába kezdjünk a hideg napokon?

Tovább
INTERJÚ
2019-11-18 15:36:45

„A lányom hamarabb kezdett írni, mint én” – Interjú Nyáry Lucával és Krisztiánnal

Tovább
INTERJÚ
2019-12-17 18:25:38

Finy Petra karácsonyi könyvajánlója

Tovább

Ez a könyv valóban figyelmet érdemel: érdekes és egyben megrendítő történetek, izgalmas, de megalapozott találgatások. Olyan témák, amiken érdemes lenne mindenkinek elgondolkoznia.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem