Fejtsd meg legtitkosabb álmaidat! – Krúdy Gyula Álmoskönyvét ajánljuk
Krúdy Gyula Álmoskönyve nagy kalandra invitálja az olvasót, mely az 1919-es első, majd (1925-ben bővített) második kiadása után a szerző talán legnépszerűbb könyve volt a huszadik század legkülönbözőbb korszakaiban, és vetekedett szépirodalmi szövegeinek elismertségével is. A három nagyobb könyvre osztott korpusz újabb kiadása szórakoztató források és értelmezések jegyzéke, hamisítatlanul azon a hangon, amely Krúdy Gyula stilárisan gazdag prózai életművére oly jellemző.Szerteágazó értelmezési keret
Az jól látható, hogy Krúdy egyrészt több nép és kultúra bölcseleti kincsei és tudástára közül gyűjtögette össze ismereteit, a szerző nem is rejti véka alá, hogy könyve inkább összegez, mintsem önálló feltevésekkel operálna: a magyar kultúra hiedelmeit, babonáit felhalmozó korábbi generációk bölcsessége, útmutatása játszik központi szerepet az álomleírásokban, mindamellett a keleti kultúrák közül Egyiptom, Szíria és India jelenik meg hivatkozási pontként, de fontos a nyugat-európai népek közül a német forrás, vagy az osztrák Sigmund Freud megközelítése, és hozzá szorosan kapcsolódóan azok a konzultációk, amiket Krúdy a neurológus és pszichoanalitikus munkatársával, a magyar Ferenczi Sándorral folytatott.
A könyv felosztása és stílusa
A három nagyobb egységből összetevődő szövegkorpusz egyrészt a csillagászattal való szoros szövegolvasatra helyezi a hangsúlyt, melynek első részében ebből következőleg az asztrológiába vetett hit kiemelt szerepbe kerül, és az elsőre talán kissé motorikusnak tűnő, az álmokban megjelenő képek, tárgyak, fogalmak ábécérend szerinti felsorolása is tartalmaz érdekes és a mai olvasó szemével burjánzóan kibontakozó gondolatmeneteket, melyek a valamilyen entitáshoz tapadó álmok széles kontextusát elemzik.
A Második könyv a magyar nép és kultúra babonákhoz és hiedelmekhez való viszonyát vázolja fel, ugyanazon a szórakoztató és gazdag nyelven, mint amelyik a szerző prózapoétikáját hatja át. Egész tárháza elevenedik meg olyan figuráknak, tevékenységeknek, de akár a jeles napoknak is, melyek régről meghatározzák kultúránk szimbólumrendszerét, de aligha abban a szövegkörnyezetben, ahogyan Krúdy továbbgondolja ezeket a lehetőségeket.
„Hallottam sok-sok mesemondást kísértetekről, amelyeket bölcs öregasszonyok adtak elő, akik már lemondván a szerelemről, csupán betegségek gyógyításával, ifjak nevelésével foglalkoztak. Ültem csendes éjszakákon szobákban, amelyekben nagyokat roppantak a bútorok, midőn a kísértet ott járt-kelt, helyet foglalt a régi karosszékekben, hideg leheletére megborzongott a tűz a kályhában, a falióra kihagyott egyhangú tiktakolásában, az ablakon koppant valami, a padláson lánccsörgés hallatszott, a szekrényben megmozdultak az ócska ruhák, a pincében legurult ászokfáiról egy régi hordó, a szél bedúdolt a kéményen, az ajtózár pattant, régi könyvek leestek a polcról, és bizonyos helyen felnyíltak, a függöny lengett, és a holdvilágos udvaron végigment egy árnyék, amire a kutyák veszettül ugattak."
A Harmadik könyv talán a legsokrétűbb, hiszen a korábbi kiadásokban A kéz könyve címen futó, csodálatosan részletes fejezet tenyérjósló leírásával nyit, illusztrálva is a kézfej belső felén beazonosítható dudorodásokat és vonalakat. Magánszemélyeknek, pároknak és családoknak is szórakoztató elfoglaltság lehet a könyv leírása alapján próbálkozni a bizonytalan jövő kiolvasásával.
A Függelékben közölt írások pedig jórészt a szerző a Színházi Életben vezetett rovatának szövegkommentárjait teszik közzé, amiket magánemberek és közösségi szereplők, hírességek, színházi színésznők álmaihoz fűzött. A látszólag dialogikus esettanulmány formájába rendeződő epizódok a könnyed hangvétel és a szellemes stílus révén a kötet végére egyre inkább anekdotagyűjteménnyé avanzsálnak, mindeközben Krúdy az álmok iránt érdeklődő magánemberként, ugyanakkor a Szindbád-szövegek szerzőjeként is érintetté válik, az alkotói identitást árnyalva és elemeit izgalmasan összecsúsztatva.
Összegzés
A humor, a tréfálkozás mindent összevetve egy, a szövegek mögött meghúzódó, rendkívül joviális és játékos szövegírói karaktert feltételez, aki saját álomfejtői tevékenységéről is iróniával és malíciával tud nyilatkozni, így nem meglepő, hogy a legutolsó bejegyzés Az álmoskönyvek haszontalanságáról címet viseli. De amíg ehhez a záró részhez eljut az ember, már alaposan kiszórakozhatja magát az olvasottakon. Hétvégi kedvcsinálóként, derűs hangulatú otthoni összejöveteleken, de lefekvés előtt, önfeledt kacarászás, nem ritkán borzongás kíséretében, a hét bármelyik napjára melegen ajánlom ennek a klasszikus műnek a legújabb, diszkréten szép kiadását.
mindennapkonyv.hu / Hajnal Dominik
Megjelenés: 2020-02-26
méret: 142 mm x 197 mm x 20 mm