Fájdalmas és végleges döntések – Tara Westover: A tanult lány

Tara Westover A tanult lány című regénye hatalmas figyelmet kapott megjelenése óta, és hónapokig vezette a New York Times sikerlistáját. Az igaz történet főszereplője maga a szerző, aki első regényében megdöbbentő gyerekkoráról és kényszerű felnőtté válásáról mesél.

A hétgyermekes család Idaho hegyei között élt, elszigetelve a civilizációtól. A családfő egy roncstelepet vezetett, az édesanya gyógyfüveket gyűjtött és árult, valamint illegális bábaként gyerekeket hozott a világra. A család a mormon vallás követője volt, de a nehézségeket nem ezek a körülmények okozták. Tara, a család legkisebb tagja otthon tanult, és tizenhét évesen került először iskolapadba, mert az apja szerint az állami iskolák a kormányzat nyílt propagandaintézményei.

A bipoláris zavarral küzdő családfő utasítására nem vehették igénybe az állami egészségügy szolgáltatásait, a gyerekek nem kaptak védőoltásokat, mivel a szülők nem hittek a modern orvostudományban. Még a legsúlyosabb sérülések esetén sem fordultak orvoshoz, az égési sérüléseket is balzsamokkal és homeopátiás szerekkel kezelték. Az apa utasítására minden áldott nap a világvégére készült az egész család, minden pénzüket felemésztette a tartalékok felhalmozása a végítélet napjára.

Tara gyerekkorának nyomasztó hétköznapjait brutálisan agresszív és manipulatív bátyja is megnehezítette, akit senki nem tudott kordában tartani.

 

„Shawn talpra rántott. Megragadta a hajam. Ugyanúgy, ahogy korábban is tette, egészen a tövénél, hogy irányítani tudjon, és kirángatott a folyosóra. Fejemet a mellkasához préselte. Csupán a szőnyeg részeit láttam, amint elsuhantak botladozó lábaim alatt. Lüktetett a fejem, alig kaptam levegőt, de kezdtem felfogni, mi történik. Könnyek szöktek a szemembe.

Csak a fájdalomtól van, gondoltam.

– Most meg sír a szajhája! – vetette oda Shawn. – Ugyan miért? Mert valaki látja, hogy valójában mekkora ribanc vagy?

Próbáltam az arcába nézni, megkeresni benne a bátyámat, de a földre lökött. Négykézláb távolabb másztam, majd valamiben megkapaszkodtam, és felegyenesedtem. A konyha forgott velem; furcsa rózsaszín és sárga foltok úsztak a szemem előtt.

Anya zokogott, a haját tépte.

– Annak látlak, ami valójában vagy – sziszegte Shawn vadul forgó szemmel. – Úgy teszel, mintha istenfélő, templomba járó, jámbor ember lennél. De én látom az igazi lényedet. hogyan ugrabugrálsz Charlesszal, mint valami prosti. – Anyára nézett, hogy lássa a szavai hatását. Anya lerogyott az asztalhoz.

– Nem igaz! Ilyet ő nem csinál! – suttogta.

Shawn még mindig felé fordult. Azt mondta, Anyának fogalma sincs róla, mit hazudozok én összevissza, hogyan verem át, hogy játszom otthon a jó kislányt, miközben a városban kurválkodom.”

 

 

A hegyen túli élet szinte teljesen elérhetetlennek tűnt a legkisebb lány számára, aki abban a szellemben nőtt fel, hogy rendes lányként a konyhában a helye.

 

 „Mióta először ráébredtem, hogy a bátyám, Richard fiú, én pedig lány vagyok, azóta szeretném elcserélni az ő jövőjét az enyémmel. Az én jövőm az anyaság volt, az övé az apaság. Nagyon hasonlónak hangzottak, de nem hasonlítottak. Egyiknek lenni azt jelentette, te döntesz. Te ülsz az asztalfőn. Te rendszabályozod a családot. A másiknak lenni pedig azt, hogy rólad döntenek, téged szabályoznak. Tisztában voltam vele, hogy a sóvárgásom nem normális dolog. Ez a tudás, akárcsak a magamról kialakított kép sok eleme, azoknak az embereknek a hangjából származott, akiket ismertem, akiket szerettem. Ez a hang velem volt annyi éven át, suttogva, kételkedve, aggódva. Hogy valami nem stimmelt velem. Hogy az álmaim perverziók. A hang különböző hangszíneken, különböző töltetekkel szólalt meg. Néha az apám hangja volt, gyakrabban a sajátom.”

 

Ám Tyler nevű bátyja annyit mesélt a családfő által „bűnösnek” titulált főiskolai élményeiről, hogy Tara elhatározta, hogy minden családi ellenállást figyelmen kívül hagyva önerőből iskolába fog járni. Kitartása és hihetetlen tudásvágya végül eljuttatta őt az egyetemre, sőt, ösztöndíjjal a tengeren túra, Cambridge-be is felvették.

De a teljes és végleges elszakadás a gyerekkori világtól, valamint a beilleszkedés a „valódi” világba nem ment egyik napról a másikra. A tanult lány ennek a folyamatnak a megrázóan őszinte és hiteles története, amelyben lépésről lépésre ismerhetjük meg az oktatás, a tanulás és a felnőtté válás hatását és eredményeit, amelyek sokszor fájdalmas és végleges döntésekre kényszerítik Tarát, a család fekete bárányát.

 

„Elindultam a tudatosság útján, érzékeltem valami alapvető, lényeget érintő dolgot a testvéremmel, apámmal, önmagammal kapcsolatban. Kezdtem meglátni, hogyan formáltak bennünket a mások által ránk örökített hagyományok, amelyekről véletlenül vagy szándékosan nem vettünk tudomást. (…) A családom középen kettészakadt: három, aki elment a hegyről; négy, aki maradt. A három doktorit szerzett, a másik négy még a középiskolát sem végezte el. Szakadék nyílt közöttünk, és egyre szélesebben tátongott.”

 

 M. Tóth Éva

A recenzió először a Líra Könyvklub 2018/6-os számában jelent meg.

Fotó: pxhere.com


tovább ►
ISBN: 9786155783395
Megjelenés: 2018-11-13
méret: 130 mm x 198 mm

Tara Westover

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2019-04-15 16:32:44

7 versrészlet a legjobb magyar költőktől

Tovább
HÍREK
2019-04-26 09:53:08

5 tanács, amelynek a segítségével a gyermekedből könyvmolyt nevelhetsz

Tovább
MINDENNAPI
2019-04-30 16:27:36

10 kezdőmondat ismert regényekből. Felismered őket?

Tovább

„Elhatároztam, hogy kísérletet folytatok a normalitással. Tizenkilenc évig úgy éltem, ahogy az apám akarta. Most megpróbálok valami mást.” – Tara Westover: A tanult lány.



Hozzászólás írása:




Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem