Egy tizenhárom éve várt vérengzés? – Thomas Harris Cari Mora című új regényéről

Váltás az életműben

Kétségtelen, hogy Harris igazi klasszikust alkotott a Hannibal trilógiával – amit 2006-ban még egy eredettörténettel, a Hannibal ébredése című kötettel egészített ki (a filmes jogtulajdonosok nyomására). Idén, tizenhárom év után először jelentkezett új kötettel, így érthető, hogy a Cari Morát hatalmas várakozás előzte meg.

Fontos leszögezni, hogy az új regény nem kapcsolódik a korábbi Lecter-kötetekhez és nem is érdemes ugyanazt a hangulatot és stílust várni tőle. A Cari Mora középpontjában egy lakatlan Miami Beach-i villa áll, pontosabban a villa alatt elrejtett, huszonöt millió dollár értékű aranyrúd. A tengerparti ingatlan egykori tulajdonosa ugyanis nem más volt, mint a világ egyik leghíresebb drogbárója, Pablo Escobar. Amint felröppennek a hírek, hogy az arany létezik, sőt, a széf helyéről és kinyitásának veszélyeiről is csepegnek az információk (hála Escobar egykori hajóskapitányának), megindul a hajsza a kincsért és a további információkért – amikért természetesen mindig magas árat kell fizetni. A többnyire filmeseknek bérbe adott villában azonban él egy gondnok, a huszonöt éves Cari Mora, aki kolumbiából menekült az Államokba és ideiglenesen védett státusszal végzi a munkáját. Cari azonban nem akármilyen nő: tizenöt éves volt, amikor megszökött a FARC-ból, vagyis Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőiből, ahová mindössze tizenegy évesen sorozták be. A gerillaszervezetben szerzett harci ismeretek, a sorozatos kivégzések, mészárlások és veszteségek fizikailag és lelkileg is keménnyé tették. Így amikor két banda is megkörnyékezi a házat, hogy rátegye a kezét az aranyra, döntő jelentőségű, hogy hogyan viszonyulnak Carihoz – és a villát jól ismerő Cari hogyan viszonyul hozzájuk.

Az új könyv borítója.

Egy új Hannibal Lecter született?

A főszereplő Cari Mora karaktere mellett egy szereplő emelkedik ki igazán a történetből, az egyértelműen beteg elméjű – és egy genetikai betegség miatt teljesen szőrtelen, így fizikailag is feltűnő – Hans-Peter Schneider, aki egyike az Escobar aranyát megszerezni vágyóknak. Tevékenységi köre azonban ennél jóval szélesebb: foglalkozik szervkereskedelemmel, üzemeltet bordélyházakat és mindezek mellett unatkozó, pszichopata milliárdosoknak végez brutális „sebészeti átalakításokat” nőkön, ami többnyire durva csonkolásokat és tetoválásokat jelent. Mivel a fő cselekményszál nagyon sűrű, Hans-Peter piszkos ügyeibe csak rövid bepillantásokat kaphatunk, mégis leginkább az ő karaktere miatt érdemes várni, hogy Thomas Harris visszatérése nemcsak erre az egy regényre szól, hanem egy új világot kezd majd ebből a rövid, de annál mozgalmasabb történetből felépíteni. Hannibal Lecter rajongói legalábbis biztosan szívesen olvasnának bővebben Hans-Peter etikusnak éppen nem mondható üzleteiről és a karakterben is rengeteg lehetőség rejlik még. Harris kezében ott van az anyag, amiből egy teljesen új, egyedi szörnyeteget gyúrhat, ami nem egy sablonos Lecter-utánzat, de mégis felismerhető benne a doktor kifinomultsága, ötvözve A Vörös Sárkány Francis Dolarhyde-jának torzult elméjével és kegyetlen gyerekkorával.

A híres tetoválás a Vörös Sárkány című filmből.

Több mint krimi

A pontosan kidolgozott karakterek mellett Thomas Harris ezúttal is hatalmas tudással nyúl a regényt megalapozó tényekhez, minden egyes részleten érződik, hogy alapos kutatómunka eredménye. A Miami Beach-i Escobar-villában elrejtett széf nem kitaláció, 2016-ban elkezdték lebontani a házat – amit tízmillió dollárért vásárolt meg egy helyi vállalkozó –, és a munkálatok során valóban találtak egy páncélszekrényt, aminek állítólag még a kinyitása előtt lába kélt. A történeti megalapozottság mellett rövid, de szakszerű bepillantást kapunk a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőinek brutális világába és a drogügyletek szövevényes hálójába is.

A Cari Mora mindezek mellett nem csak egyszerű krimi. A szerző olyan ügyeket emelt be a történetbe, amiket társadalmilag fontosnak tart hangsúlyozni. Cari karakterén keresztül megismerhetjük a bevándorlók életét és ezáltal szinte észrevétlenül úszik be a regénybe az aktuálpolitika is:

„Az Egyesült Államok elnöke bármikor kénye-kedve szerint eltörölhetné minden menekült ideiglenesen védett státuszát, ha tudná, hogy mi az az ideiglenesen védett státusz.”

De emiatt a társadalmi felelősségvállalás miatt került be a történetbe a Pelican Harbor menhely is, ahol nemcsak a regénybeli Cari Mora dolgozik, hanem maga Thomas Harris is rendszeres látogatója és önkéntese az intézménynek. 

 A kép forrása

Összegzés

Bár a történet szövése néhol már zavaróan sűrűnek hat és a cselekmény túl sok szálon fut, Harris stílusának köszönhetően a regény mégis feszes és olvasmányos marad. Azok az olvasók is bátran a kezükbe vehetik, akik az eltúlzott brutalitástól idegenkednek, akik viszont a Hannibal Lecterhez méltó kivégzéseket várnak, azoknak némi hiányérzete támadhat, miután letették a könyvet.

„Hannibal Lecter” fotója

mindennapkonyv.hu / Batus