Tudni akarod, mi lesz? – Philip C. Almond: Élet a halál után

A halál az emberrel egyidős, épp ezért már az ősközösségekben is foglalkoztatott bennünket a túlvilág. Ékszerekkel fegyverekkel temettük el embertársainkat, később a nagy civilizációk óriási emlékműveket emeltek az elhunyt uralkodóknak. Philip C. Almond a napokban megjelent Élet a halál után című kötetében a nyugati kultúra a halálra adott válaszait, elgondolásait gyűjti egy csokorba.

Philip C. Almond könyve hét fejezetében járja körül a kérdést, és a halál kultúrtörténeti áttekintését adja: kezdve a Ószövetséggel és az antik görög filozófusokkal, zárva a 20. század olyan gondolkodóival és művészeivel, mint Aldous Huxley vagy Cormac McCarthy. Anyagát vallástörténet, filozófia, az irodalom és történelem területéről gyűjti, mondanivalóját idézetekkel illusztrálja, és olvasmányos, élvezetes stílusban tárja elénk. Alapos, szerteágazó munka, ám nekem nagyon hiányzott, hogy a zsidó-keresztény kultúrkörön túli világok halállal kapcsolatos hiedelmei, túlvilágképe nem jelennek meg a kiadványban.

Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje, Pokol - részlet / Fotó: wikipedia.org

A könyv vizsgálja, hogy milyen igények szerint alakult (Európában és a nyugati világban) a képünk a túlvilágról. Beszél arról, hogy mit gonoltak a nagy gondolkodóink arról, hogy miképp, milyen testben (vagy csak lélekben) támadunk fel, és mindez mikor – halálunk után rögvest, vagy csak végítélet után – történik-e. Korszakról korszakra halad, végigveszi a főbb ideológiákat, elképzeléseket, a könyv lapjait olvasva pedig lassan körvonalazódik az adott időszak emberének a világképe is. Megtudhatjuk, hogy nem véletlenül Dante idejében volt annyi bugyra a pokolnak, és Swedenborg és Blake látomásai sem voltak olyan egyedülállók, mint ahogy most hisszük.

A könyv hihetetlen izgalmas utazásra csábít, hisz, amikor a lélek halhatatlanságáról, a halál utáni létről beszélünk, akkor többnyire a fantázia birodalmába lépünk. Hiába telt el több ezer év, még mindig nem tudjuk mi történik velünk. A könyv fontos üzenete, hogy az, hogy mit gondolunk a túlvilágról, többet árul el rólunk, mint a halál utáni életről. Ugyanis ez az elképzelés rendre szorosan összekapcsolódik azzal, hogy mi magunk milyenek vagyunk, mit gondolunk és tudunk a világról, és hová helyezzük a hangsúlyokat.

A könyv a Corvina Kiadó egyedülálló kultúrtörténeti sorozatában jelent meg, melyben olvashattunk már a klímáról, a sportról, az őrületről vagy éppen a császármetszésről. Philip C. Almond könyve beleillik a sorba, sőt azokkal párbeszédbe is lép, így hozván létre egy óriási tablót arról, amit úgy hívunk, emberiség.

Hományi Péter