Most a nők beszélnek – 5+1 új novelláskötet

Terézia Mora: Szerelmes ufók

Lépten-nyomon elveszett, magukra hagyott, zsákutcába jutott figurákkal találkozhatunk Terézia Mora új elbeszéléskötetében. Furcsák, idegenek, mégsem ismeretlenek. Köztünk élnek, főképp bennünk. A mániákus futó, aki a zsebtolvaj nyomába ered, a szenvedélybeteg fiatal pár, akik külön világuk foglyai, a nyugalmazott egyetemi tanár, akinek új életet kell kezdenie, és a többiek: egymástól elszakított rokonok, eltűnt emberek, illegális menekültek – csupa küzdő és kereső hős, akik vívják a maguk harcát a magány, a közöny és a kaotikus világ ellen. Róluk ír, őket szólaltatja meg Terézia Mora. A kortárs német irodalom egyik legfontosabb szerzője a nagysikerű regények után ezúttal fanyar érzékenységgel, ironikus empátiával megírt emberi történetekkel jelentkezik.

A kötetről a fordító, Nádori Lídia írását itt olvashatjátok.

Marianna D. Birnbaum: Láthatatlan történetek

A valóság mögött gyakran egy másik valóság, vagy legalábbis a valóság egy lehetséges variációja rejtőzik vagy rejtőzhet – írja Marianna D. Birnbaum a kötetének bevezetőjében. Elbeszélőként ezeket a láthatatlan történeteket tárja elénk egész másként, mint ahogy azt irodalom- és kultúrtörténészként évtizedeken át tette. Hat, valaha élt zsidó asszony személyiségét és életének meghatározó pillanatait mutatja be fiktív naplókon, leveleken, vallomásokon keresztül. Öten többé-kevésbé ismert személyek, mint például a Rigoletto Gildája vagy Ady Lédája, a legmegrázóbb egy egész korszaknak emléket állító monológ, a Mici forgatókönyve. Egy európai zsidó nő története a huszadik században: üldöztetés, túlélés, újrakezdés bármikor és bárhol, ha a történelem úgy hozza. Majd ötszáz évet és két kontinenst járnak be a Láthatatlan történetek szereplői. Hiába olvashattunk már hasonló sorsokról, Marianna D. Birnbaum magával ragadó humora, mesterien megírt elbeszélései mégis az újdonság erejével hatnak.

Szvoren Edina: Verseim

Szvoren Edina tagadhatatlanul a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb novellistája. A Pertu, a Nincs, és ne is legyen és A világ legjobb hóhéra című kötetével kivívta a szakma és az olvasók elismerését is. A Verseim című új könyváben ezúttal is elbeszélésekkel jelentkezik. Történetei fókuszában megint az emberi kapcsolatok állnak, ám bár az életmű tematikai, írói eszközeiben is egységes, az új kötet cseppet sem önismétlő. A korábbi kamasz és gyerek hősök után most a felnőttek, fiatal felnőttek kerülnek előtérbe. Szvoren tekintete áthatol a bőrön, az elme és a szív legsötétebb zugaiba is belelát. Gondosan megkomponált, komor szövegeivel a lélek és élet legfontosabb kérdéseire keresi a választ.
A kötet bemutatójáról írt beszámolónkat itt olvashatjátok.

Bán Zsófia: Lehet lélegezni

Tizenkilenc novella, tizenkilenc világ. Migránsok, mély szegénységben élő cigányok, kórházi betegek, nők és férfiak beszélnek. Bán Zsófia nagy formáló erővel teremt figurákat, a rá jellemző érzékiséggel és karneváli iróniával mesél el távoli és közeli történeteket. Írói világában meghatározóak a test kisebb-nagyobb kisiklásai, vetemedései, kínjai, gyönyörei, valamint az otthon és az idegenség termékeny feszültsége.

Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba

Szív Ernő legújabb könyvében nem kisebbre vállalkozik, mint hogy megírja a magyarok történetét. A bejövetelüket, a kimenetelüket és mindazt a sok fényes és zűrzavaros kalandot, ami e kettő között történt, történik. A magyarok mind költők, így nem csoda, hogy e sajátos fénytörésű irodalomtörténet voltaképpen a nemzet történetének tankönyve. Ki ne hallott volna már Rienzi Mariskáról! Természetesen sokan nem. De Ady Endréről, az ő szerelméről, akinek a vérbajt is átadta, már többen tudnak. Szív Ernő legújabb füzete az ő – Rienzi Mária – szempontjából meséli el férfiak és nők kis dicsőségeit és apró árulásait. Juhász Gyula helyett Sárvári Anna, Karinthy Frigyes helyett Böhm Aranka, Kosztolányi Dezső helyett, nos, őhelyette többen is hangot kapnak e kötet lapjain, sőt azt is megtudjuk, mi volt Karády Katalin élete szerepe. 

+1 Baróthy Zoltán: Az Amcsalat hegység tiszta levegője

Bár Baróthy Zoltán könyvének főszereplői magányos és tanácstalan férfiak, történetei legalább annyira szólnak nőkről, mint a férfiakról. Hősei ugyanis akár egy idegen tájon vánszorgó vonaton üldögélnek, akár egy vigasztalan pesti lakótelepen, egyformán ott él bennük a vágyakozás a máshol és a másik iránt. Mikor életük hétköznapi kereteit aztán szétfeszíti egy valószerűtlen esemény, a boldog beteljesülés helyett a téboly keríti őket hatalmába. Baróthy szövegei finom humorral számolnak be a leghátborzongatóbb történésekről is.

Hományi Péter

Fotó: freepik.com