Mit olvassunk ezen a héten? – 3 letehetetlen könyv

A fantasy zsáner alkotóira jórészt igaz, hogy imádnak kitérőket tenni, és számtalan, a történet szempontjából lényegtelen részlettel terhelni az olvasóikat. Van, aki (mint például a férjem) imádja ezt, engem viszont az őrületbe kerget, amikor egy kitalált világ faunájáról értekeznek, és jobb szeretem, ha az elbeszélő a cselekményre koncentrál. Többek közt ezért is imádtam a klasszika-filológus Madeline Miller első regényét, az Akhilleusz dalát.

Ezért vettem örömmel kézbe az írónő legújabb, világszerte sikerlistákon szereplő, sőt a Goodreads 2018-as közönségszavazásán fantasy kategóriában az elsőnek járó elismerést bezsebelő kiadványát, mely ezúttal is Homérosz egyik legendás szereplőjének a történetét meséli újra. Az Illiász cselekményét Akhilleusz barátja, Patroklosz szemszögén keresztül ismerhettük meg, most pedig az Odüsszeiából ismert Kirké lép elő főszereplővé.

A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz lánya egyetlen képességgel rendelkezik: szörnyekké tudja változtatni riválisait. Emiatt azonban az istenekre is veszélyt jelent, ezért Zeusz száműzi egy lakatlan szigetre. A kötet lapjain pedig a félénk kislány lassan bátor, saját sorsát kezében tartó nővé cseperedik. Hiába tudjuk, hogy mi lesz az események végkimentele, mégis megrázó marad.

Charlie Higson ifjúsági regénye egy The Walking Dead kulisszái közt játszódó A Legyek Ura: azaz vannak benne zombik szép számmal, szereplői pedig túlélésükért küzdő, csoportokba verődött, magukra maradt gyerekek. Elcsépeltnek hangzik, nem igaz? Hiszen számtalan ilyen regényt olvashattunk már az utóbbi években. Viszont kár lenne ennyi alapján félredobni egy könyvet, hiszen ki az, aki azért szeret egy könyvet, mert a témája olyannyira egyedi és különleges. Véleményem szerint az olvasmányélmény azon múlik, hogy a történet mennyire ötletesen, szórakoztatóan van elmesélve. A The Enemy szerzője pedig remek mesélő. Akciódús jelenetek során ismerhetjük meg remekül megrajzolt kiskamasz karaktereit, akik közül nem egyet könnyen a szívünkbe is zárhatunk, sőt még a sorok közt némi – bár nem túl mély – társadalmkritika is elhangzik. Ami igazán élvezetessé teszi, az az, hogy az író jól ismeri az olvasói elvárásokat, ezért képes meglepni, és a végletekig fokozni az izgalmakat.

Higson regénye véres, brutális, igazi horror történet, ráadásul az átlagnál durvább, hiszen itt nem felnőttekért izgulhatunk, hanem gyerekekért, és nem árulok el semmi meglepőt, ha elmondom, hogy bizony pár szereplőtől már az első kötet során búcsút kell vennünk. A The Enemy nem korszakos remekmű, lehet nélküle élni, de aki kézbe veszi, az nem fogja megbánni.

Aki borzongás helyett inkább melegségre vágyik, annak ajánlom Lucinda Riley nagysikerű sorozatát, A hét nővért, melynek a napokban látott napvilágot az ötödik kötete. A történet a korábbiak ismerete nélkül is élvezhető, bár én azt javaslom mindenkinek, hogy kezdje az elejétől, úgy teljesebb lesz az élmény.

A Holdnővér Taygeta D'Apliese, azaz Tiggy történetét beszéli el, aki ahogy a korábbi kötetekben testvérei, mikor értesül apja haláláról, a Genfi-tó partján magasodó gyermekkori otthonukba siet. Miután ő is átveszi Pa ajándékát, a tárgyat és a levelet, megérzéseit követve Skóciába utazik, és a mindentől elszigetelt Kinnaird-birtokon vállal munkát. Vadvédelmi tanácsadóként a kihalás szélén álló skót vadmacskák megmentéséért küzd, ahol közel kerülnek egymáshoz a birtok urával, az elképesztően jóképű férfival, Charlie-val. Azonban nem marad idő a románc kiteljesedésére, ugyanis Tiggy találkozik egy vén cigány emberrel, aki azt állítja, hogy a lány különleges képességgel rendelkezik, és hogy ezt megismerje, vissza kell térnie a szülőföldjére, a spanyolországi Granadába. Bár bizonytalan, Tiggy megint útra kel...

H. Nagy Ilka

Fotó: pixabay.com