Regénybe illő sorsok – Emlékiratok Erdélyből

Kelet-Európa mindig is tékozlón bánt a tehetségeivel. Báró Nopcsa Ferenc és Báró Kemény Jánosné Augusta Paton sorsa is ezt példázza. Mindketten sokat tettek, és tehettek volna még a magyar kultúráért, tudományosságért, azonban életüket kettétörte a politika.

Aki kézbe veszi Báró Nopcsa Ferenc, a világhírű magyar paleontológus a Sárkányok magyar királya című emlékiratát, egy kalandfilmbe illő élettörténetet ismerhet meg. Bár földrajztudósként és paleontológusként nemzetközi tekintélynek számított, Nopcsa nem volt szobatudós. Gyakran járt terepen. Ő találta meg és írta le az első erdélyi őslénymaradványt, de nemcsak a dinócsontok érdekelték, hanem a politika is. Meleg volt, és titkárával élt együtt, ám ezt a hazai elit nem akarta elfogadni. Álruhában járta előbb a Balkánt, majd Romániát, és miközben a térség ismerőjévé vált kémkedett a Monarchiának. Erdély mellett jól ismerte Albánia vadregényes vidékeit, és ő készítette el az ország első földrajzi leírását is. 1913-ban részt vett a Triesztben megrendezett konferencián, ahol a török uralom alól felszabadult ország uralkodót választott magának, ám végül nem ő nyerte el a trónt, majd 1916-ban mikor polgárháború dúlt az országban hadsereget akart toborozni, de kitiltották az országból.
Otthonosan mozgott a legmagasabb körökben, de könnyen megértette magát az egyszerű emberekkel is. Élete utolsó szakaszában Olaszországban utazott sokat, ugyanis a földrengések előrejelzésén dolgozott, azonban depressziós lett és 1933-ban lelőtte szeretőjét, majd magával is végzett.
Szakmai életútja többnyire ismeretes, ám személyes életének szakaszai, történetei ismeretlenek. Önéletrajta hiányosan maradt ránk, ezt egészítette ki a kötet összeállítója Gyurkovics Györgyi, aki a hiátusokat a rendelkezésre álló adatok alapján betöltötte. A kötetet mintegy százötven fotó kíséri melyek kiválóan illusztrálják a szöveget.

A görög és skót ősöktől származó Báró Kemény Jánosné Augusta Panton Erdélyben tanult magyarul, mégsem hagyta el sem a kommunista rezsim idején, sem férje halála után a Maros vidékét. Önéletrajzi emlékezések című könyve két egészen különböző szövegből áll össze. Míg az első részben gyerek- és kamaszkoráról vall regényes formában, egyes szám harmadik személyben, addig a második részben már egyes szám első személyben mesél erdélyi éveiről. Könyvében ismert történeteket mesél el ismeretlen szemszögből. Kemény János erdélyi báró és mecénás feleségeként sajátos perspektívából látott rá saját korára, annak szellemi életére. 1944-ig férjével együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Emlékiratában Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik számos más erdélyi híresség mellett, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. Kiadatlan naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély és Erdély története iránt érdeklődőknek.

 

HP
Fotó: magyardinoszaurusz.hu


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9786155662669
Megjelenés: 2019-02-28
méret: 125 mm x 183 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9786155662621
Megjelenés: 2018-10-30
méret: 125 mm x 183 mm
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2019-04-15 16:32:44

7 versrészlet a legjobb magyar költőktől

Tovább
HÍREK
2019-04-26 09:53:08

5 tanács, amelynek a segítségével a gyermekedből könyvmolyt nevelhetsz

Tovább
MINDENNAPI
2019-04-30 16:27:36

10 kezdőmondat ismert regényekből. Felismered őket?

Tovább

Egy kalandor és az Erdélyi Helikon nagyasszonya – Új emlékiratok a Szépmíves Könyvektől.



Hozzászólás írása:




Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem