3 kihagyhatatlan klasszikus arról, hogy mit jelent kelet-európainak lenni

Mikor először megpillantottam a Magvető Zsebkönyvtár három új kötetét, az első gondolatom az volt, hogy kár, hogy már a korábbi kiadások itt sorakoznak a polcon, így nehezen fogok indokot találni arra, hogy miért is veszem meg, ezeket. A sorozat immár a hatodik kötetnél jár, és a szépirodalom klasszikusait adja közre, olcsó, modern formában, mégis hagyományos külsővel. Kafka Kastélya, Konrád György A látogatója és Tar Sándor Szürke galambja olyan művek, amelyeknek minden szépirodalom iránt rajongó olvasó polcán bérelt helye van.

Kafka fantasztikus, abszurd művei közül talán az Átváltozás és A per mellett A kastély a legismertebb. Josef K. földmérő megérkezik a faluba, mert szeretne eljutni a település mellett álló kastélyba, hogy egyeztessen annak urával a környező földek felmérésről. Próbálkozásai azonban sorra meghiúsulnak. Útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Míg a faluban élő emberek már elfogadták a fennálló rendet, tudniillik a kastély emberei megközelíthetetlenek és mindenhatóak, addig K. képtelen beletőrődni. Bár megpróbál a falu lakói közé beilleszkedni, soha nem tesz le arról, hogy elérje célját, mégha értelmetlennek tűnik is. Bár a mű befejezetlen, művészi értékét ez nem csorbítja.

A kastély történetével valamelyest rokonságot mutat Konrád György A látogató című regénye. Ez is egy tipikus közép-európai regény, melyben az arctalan hivatalnok áll a középpontban. A gyámhatóságon dolgozó férfi felelősségteljes, átérzi a hozzá forduló szerencsétlenek sorsát, próbál rajtuk szűkös eszközeivel segíteni, míg egy napon különös helyzetbe kerül. Öngyilkos szülők életben maradt fogyatékkal élő kisfia kerül hozzá. Feladja állását, mindenét, és csak a fiú segítésének szenteli életét. A cél nemes, azonban a mindennapok nyomora lassan beszennyezi ezt is.
Konrád rövid ám annál áradóbb regénye felejthetetlen történet, mely bölcsen és kiábrándultan mesél arról, milyen a 20. – és azóta tudjuk sajnos, hogy – a 21. századi Magyarországon élni.

Tar Sándor Szürke galambja megjelenésekor pillanatfelvételnek tűnt a kilencvenes évek Magyarországáról, ám évtizedekkel a megjelenése után is ismerősnek hat a regényben feltáruló kisváros világa. Hagyományos krimi, bűnözőkkel és szerelmesekkel, a zsáner minden elemét használja, mégis túlmutat azon. Megjelenésekor épp a zsánerhez való hűsége miatt érte kritika a művet, mégis a magyar irodalom egyik fontos hivatkozási pontjává vált Tar Sándor egész munkásságával együtt.

Hományi Péter

hatásából semmit nem von le a tény, hogy befejezetlen mű.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.