Olvastad a kötelezőket?

Az interjúban Fenyő D. György kifejti, hogy szükséges lenne a változás, hiszen miközben lezajlott, zajlik az információs forradalom, az irodalomoktatás ehhez nem alkalmazkodott. „Nem igaz, hogy a 20. század irodalmát nem lehet megérteni Homérosz vagy a Gilgames nélkül” – állítja, ezért nem kellene ragaszkodni az irodalomtörténeti rendhez az oktatás során, azaz el kellene érni, hogy a diákok a megfelelő életkorban találkozzanak a megfelelő szöveggel. Hiszen, ha túl korán találja meg őket egy könyv, akkor akár egy életre elmehet a kedvük az irodalomtól. Kifejti azt is, hogy véleménye szerint a kor „most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani”.

A kötelező olvasmányok listája egyfajta szent tehén, amihez, ha hozzányúlnának a törvényhozók és a szakemberek, az minden bizonnyal visszhangot váltana ki. Szükség lenne közmegegyezésre, de amíg Varró Dani játékos gyerekverse közfelháborodást vált ki, addig nem valószínű, hogy erre sor kerülhet. Fenyő D. György szerint „van valamiféle hagyományhoz való görcsös ragaszkodás, és persze sokakban van egyfajta értékátadási vágy” is, ami érinthetetlenné teszi a nagy nemzeti klasszikusokat, így nem tehetünk mást, várnunk kell addig, míg megérik a helyzet a változtatásra.

Természetesen a könyvkiadók is érzékelik a kánon és a gyerekek olvasási szokásai közti szakadékot, és vannak törekvések a hídverésre. Slammerek válogatásában jelentek meg a Móra Kiadó gondozásában klasszikus magyar költők, mint Arany János, Petőfi Sándor vagy József Attila, és izgalmas kezdeményezés a Manó Könyvek Klassz-sorozata is, mely érintetlenül hagyja a kánont, és klasszikus művekhez nyúl hozzá, ezeket beszéli újra, úgy, hogy az a mai gyerekek számára is élvezetes legyen. Azaz átvágja a gordiuszi csomót, és a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad. A klasszikusok újraírásának gyakorlata például az angolszász kultúrában már bevett gyakorlat, Nógrádi Gergely, akinek a nevéhez fűződik a sorozat, pedig ezt a gyakorlatot honosította meg nálunk. A könyvekben nemcsak az újramesélt történet található meg, hanem szemelvények is az eredeti szövegből, így a gyerek maga mérheti fel, hogy ő az eredetit is el tudná olvasni, vagy pedig marad az újraírt változatnál.
Nógrádi egy interjúban elmondta, hogy ezek a könyvek „a legfontosabbak a nemzeti és a világkultúra szempontjából”, „belőlük fakadnak a gondolataink, nemzeti eszméink,” sőt „tőlük kaptuk a szavainkat”, ezért fontosnak tartja, hogy a következő generációk is megismerjék. Úgy látja, hogy ezek befogadása nyelvi akadályokba ütközik, ezért döntött úgy, hogy újrameséli őket. A sorozatban magyar és világirodalmi klasszikusok is megjelentek. Kapható már Homérosztól Odüsszeia, Jókaitól Az arany ember és A kőszívű ember fiai, Gárdonyi Gézától az Egri csillagok, de hozzáférhető Zrínyi Miklóstól a Szigeti veszedelem, Móricz Zsigmondtól A légy jó mindhalálig és Mikszáth Kálmántól a Szent Péter esernyője és a Különös házasság.