Könyv szívvel, flitterrel

Nem hittem a szememnek, amikor megláttam a Manó Könyvek Minden, amit szeretek című újdonságát! Nemcsak a könyv tábláját bevonó apró flittereket imitáló minta lilás, rózsaszínes csillámlása ragadja meg a tekintetet, hanem a címlapon található megfordítható flitteres embléma is. Rögtön azt gondoltam, hogy ez már túlzás, de amikor elképzeltem a kislányom kezében, rögvest megértettem, hogy a borító telitalálat!

A könyv borítója

De a könyv ennél többet tartogat. Mikor belelapoztam, gyerekkorom pufiborítós, kislakatos titoknaplói és barátságkönyvei jutottak eszembe. Emlékszem, volt több ilyen kis könyvem, és hihetetlenül nagy becsben tartottam őket. Ez a könyv pontosan ugyanazt nyújtja, mint egykor azok: a gyerekszív rejtett titkainak megőrzésére készült. Az illusztált oldalakon a gyerekek feladatokat kapnak, leírhatják milyen számukra egy tökéletes nap, mi és ki kedves szívüknek, kik a legkedvesebb barátaik, helyeik, de vannak olyan oldalpárok is, melyeket a klasszikus barátkönyvekhez hasonlóan egy baráttal, barátnővel közösen kell kitölteni stb. Egyfajta kibeszélőkönyv, ahol a tulajdonos kiírhatja magából azt, ami a szívét nyomja, azt amira vágyik, és azt, ahogy látja önmagát.

Egy ilyen kiadvány egyfajta időkapszula is, amit évekkel később is elővehetünk, hogy felidezzük azt a kislányt, akik egykor voltunk. Sőt, a kötet nemcsak titoknaplóként, hanem ha megfordítjuk és a hátsó borítónál nyitjuk ki, naptárként is használható.

Feladatok, kérdések a könyvben

Mondják, hogy az álmodozás az élet megrontója, pedig szerintem ez nem igaz. Éppenséggel az álmodozás sarkall arra, hogy nagy dolgokat hajtsunk végre, hogy meghaladjuk önmagunkat. Ráadásul 8-12 éves korban kezdődik el a gyerekek leszakadása szüleikről. Még nem kamaszok, de már elkezdik építeni a saját világukat, ahová a szülőnek nem biztosítanak állandó bejárást. Az ilyen kiadványok, ha megfelelő kérdésekkel és válaszokkal operálnak, véleményem szerint segítik őket, hogy kialakítsák, megerősítsék ezt a privát univerzumot. Nekünk, szülőknek pedig kutyakötelességünk támogatni őket ebben, és tiszteletben tartani az ilyen irányú vágyaikat.

A könyvvel volt sajnos problémám is, ugyanis egyes kérdések vagy rájuk adható lehetséges válaszok túl szűk keretet biztosítanak a gyerekeknek, de azt hiszem, szülője válogatja, hogy kinek milyen magas vagy éppen alacsony az ingerküszöbe. Akik pedig semmiképp sem szeretnének gyerekeik kezébe ilyen csillámos naplót adni, azoknak azt javaslom, hogy vegyenek egy szép, keményfedeles füzetet, ollót, ragasztót, és maguk készítsék el csemetéjüknek, hiszen mi sem szuperebb egy személyes ajándéknál.

H. Nagy Ilka

Borító: publicdomainpictures.net