Kalandos utazások földön, vízen, levegőben

Liane Schneider: Bori közlekedik – Barátnőm, Bori

A könyv ajánlója

„Bevásárolni mentek? Vagy épp az oviba tartotok? Az utca mindig tele van: biciklisták csengetnek, autók és teherautók dübörögnek el melletted az úttesten. Ebből a színes képekkel teli könyvből barátnőddel, Borival sétálva megtanulhatod a helyes és biztonságos közlekedés szabályait, és sok más kérdésre is választ kaphatsz. Mik a legfontosabb közlekedési jelzőtáblák? Kik használhatják a kerékpárutakat? Hogyan kell helyesen viselned a bukósisakod? Mit kell tenned, hogy a sötétben is jól lásson a többi közlekedő?"

Olvasói vélemény

A könyv tökéletes eligazítást nyújt azon gyermekek (és akár a felnőttek) számára, akik most ismerkednek a közlekedés alapvető szabályaival. Ráadásul a „kinyitható ablakok” segítségével még élőbb lesz az élmény, és az éles és feszült helyzeteket, a közlekedési eszközök olykor akcióban gazdag és szórakoztató, olykor valódi veszélyhelyzetekkel rendelkező találkozásának szituációját mozzanatossá varázsolja ez a könyvtechnikai megoldás, tehát hogy a fülek mögött vagy egy üzenet, netalán egy másik kép rejlik, amely a felül lévőt valamilyen értelemben kiegészíti vagy továbbgondolja. A tanító jellegű mondanivalók lényegre törőek, nem szájbarágós stílusúak, a képek változatosak és összhangban vannak a szövegrészletekkel, a humort sem nélkülözik. A legfontosabb közlekedési szabályok tisztázására a biztonság érdekében gyakorlatilag minden közlekedésben résztvevő személynek szüksége lenne.

Idézet

„A vonat gyorsan a vadasparkhoz ért, ahol a gyerekek farkasokat, őzeket és vaddisznókat is láttak. A sok gyaloglástól mindenki elfáradt, de szerencsére értük jött egy busz. Bori és Julcsi már szaladtak is, de Hanna néni rájuk szólt: – Várjátok meg, hogy a busz beálljon a megállóba, csak akkor szállhattok fel rá. Mindenkinek le kellett vennie a hátizsákját, és a padlóra tenni maga elé, nem pedig az ülések közötti járaton hagyni. Ha a sofőrnek hirtelen fékeznie kell, szanaszét gurulnának a csomagok."

Tony Wolf: Robinson visszatér

A könyv ajánlója

„Volt egyszer egy falu az erdő mélyén. Lakói időnként kinéztek a főutcára, hátha megpillantják jó barátjukat, Robinsont, a hörcsögöt, amint éppen visszatér szülőfalujába… És amikor meglátták, boldogan üdvözölték, mert a nagy világjáró ilyenkor mindig elmesélte nekik ezernyi kalandját. Tony Wolf új sorozatában viszontláthatjuk a Mesél az erdő történeteiből megismert kedves erdei állatokat, akiket új kalandok várnak. A csodás illusztrációkkal teli mesék minden korosztályt elvarázsolnak."

Olvasói vélemény

Robinson, a világjáró igazi különc, aki abban leli örömét, hogy jár-kel a világ legkülönbözőbb pontjain, és a közösség, amelyből kiszakad, majd amelyhez rendre visszatér, várva várja, hogy meghallgathassa a sokat látott kisállat – aki jellegzetes piros batyujáról már messziről kirívó látványt nyújt, melyről felismerhető – fantasztikus történeteit, melyek közös ismertetőjegye, hogy a kishörcsög nem rest aktívan részt venni a legkülönfélébb kalandokban sem. A kötetben egy bevezető és egy lezáró rész mellett négy markánsan elkülönülő mese olvasható, szó van bennük piramisokról, flamingókról, elefántokról, törpökről  és sok más varázslatos helyszínről és lényről vagy állatkáról, akik szórakoztató módon kerülnek bemutatásra, a mesélés bűvös ereje révén. Mindenek mögött pedig egy közösség megtartó erejéről, barátságokról, elvágyódásról és hazatérésről van szó.

Idézet

„Folytattam az utamat lefelé a folyón. Egy idő után sodort az áramlat, hogy a vitorlára nem is volt szükség, ezért a zsebkendőből ismét batyut csináltam, amit magamra kötöttem. A folyó egyre szélesedett, a végén már hatalmasan, fenségesen terült szét. A levegő sós illatából arra következtettem, hogy közeledem a folyó torkolatához, vagyis a tengerhez.

Imitt-amott azonban furcsa, fehér gömbök bukkantak fel a víz színén. Olyanok voltak, mint a szemgolyók... Soha nem láttam még ilyesmit. De egyszer csak rájöttem, mik ezek, mert egy óriási vadállat – olyan volt, mint egy hatalmasra nőtt gyík –a hátára emelte a hajómat, én pedig kirepültem a partra!

Robinson elhallgat egy pillanatra. A hallgatósága percről percre gyarapszik, és sok gyerek is van köztük. Egyeseket annyira magával ragad a történet, hogy egészen beleélik magukat Robinson elképesztő kalandjaiba."

Christian Seltmann – Christine Kugler: Robin Maccs – A minizsiráf megmentése

A könyv ajánlója

„Robin Maccs a legszívesebben a tábortűznél üldögél, kezében gitárjával és közben kedvenc chipsét rágcsálja. De a lelke mélyén egy nyughatatlan kalandor lakozik, és ezt be is bizonyítja legjobb barátjának, Mollinak, az egérlánynak, amikor Fanni, a minizsiráf segítséget kér tőlük. Ám nemcsak a kis zsiráf társai tűntek el nyomtalanul, hanem velük együtt az értékes curry-rakomány is, ami pedig Robin Maccs kedvenc csemegéjéhez elengedhetetlenül fontos! Nincs idő hát késlekedni, azonnal indul a mentőakció! Magával ragadó, mesés kaland macskával, egérrel, gitárral és sok-sok humorral."

Olvasói vélemény

Robin Maccs flegmasága, a többi állattól eltérő viselkedése egyrészt szórakoztatóvá, másrészt kicsit emberivé is alakítja át a karakterét, aki bátorsága, nem egyszer vakmerősége révén bonyolódik bele szokatlan kalandokba, amelyek előremozdítják a cselekményt. A remekbe szabott illusztrációk fokozzák a jelenetek komikus hatását, és a hamisítatlan, vicces hőstörténet az olykor teljességgel váratlan epizódokat követően természetesen a boldog végkifejlet felé veszi az irányt. A kiadványt egy izgalmas térkép is gazdagítja, amely a helyszínül szolgáló szigetet és az ottani élővilágot töviről-hegyire ábrázolja.

Idézet

„Robin megnyomta a chipskészítő automata egyik gombját. Zrrrrrr, bummm, bummm! Két szép, kerek krumpli pottyant ki egy nagy kosárból a vágódeszkára. Egy krumplipucoló szerkezet szépen meghámozta őket, egy éles kés ripsz-ropsz vékony szeltekre vágta, az olajsütő pedig ropogósra és aranybarnára sütötte őket. Következett még egy kis rázogatás, hogy az olaj lecsepegjen, egy kis szárítgatás és sózás... De állj! Valami hiányzik!

Robin megnyomott egy gombot. Alig jött curryszósz a flakonból: brrnny... potty. Megnyomta még egyszer a gombot. A hang határozottan hasonlított a csukott vécéajtó mögött történő dolgokra.

– Molli! – kiáltotta Robin Maccs, és ahogy mindig, legjobb barátnője már jött is, mint a sicc. Mollinak amúgy is szokása volt, hogy szélsebesen közlekedjen. Rögtön látta, mi a baj.

– Kifogyott a curryszósz. Gyerünk, utánam! – szólt oda Robinnak."

mindennapkonyv.hu / Hajnal Dominik