Vámos Miklós hetvenedik születésnapját lírai limerickkötettel ünnepli
„Nagyjából húsz éve írok limerickeket, és ezekben az ötsorosokban fejezem ki a lehető legrövidebben bánatom és örömöm, azaz önmagamat. Egyszer csak mi történt? Hetven lettem. Szóval, itt az ideje, hogy hetvenkedjem. Bocs a szóviccért, de tényleg.” – vallja az 1950. január 29-én született szerző. „Megkértem Szabó T. Anna költőt, hogy az általam kiválogatott ötsorosokból (ez a készlet negyven százaléka) jelölje meg azokat, amelyeket kihagyna. Ő ehelyett visszaimádkozni akart néhányat. Nem hagytam. Előszavából idézek, pirulva: »Nagy kincs az ilyen, magas színvonalából soha nem engedő író, akit még életében megért és szeret a nagyközönség, akinek gyógyírként, ajándékba is megveszik és boldogan ajánlják a regényeit...«" A Hetvenkedő című új kötetből adunk ízelítőt.KÉTSÉG
Ha jön, írok még limericket,
sejthető, hogy nem boldogokat.
Ha írok, kétkedve irom.
Lefékeződött az iram.
Talán tűzbe dobom ezeket.
Mivégre e kis klapanciák?
„Prózát írjon inkább. Jó? Nahát!”
„Regények valóak önnek.”
Jó. De mit tegyek, ha jönnek
formátlan, eszetlen kis danák?
Mit keresek én itten s amott?
Életem nem népdal. Óbarokk.
A tűz éget, fagyaszt a víz.
Egyszerre? Éppen ez a kvíz.
Hamvadok. Miért nincsen samott?
Mitől fáj ennyire a gyomrom?
Bajom megfeküdte, gondolom.
Mit bevettem és megettem,
más hányta azt ki helyettem.
Magam emésztem, nem a gondom.
Tudja azt mindig jól az elme,
Hogy éppen mitől menekülne,
hogy épp honnan távolodna.
Hol lehet az üdve odva?
Ez egyet nem sejti őkelme.
Agyamban túl erős a kétely,
ülhetne nyakamon még egy fej.
Szívből is lehetne kettő.
Szakadnék egészen ketté.
Egy is sok. Hát három? Merészelj!
Megjelenés: 2020-01-27
méret: 190 mm x 120 mm x 40 mm
