Oravecz Imre: Hátramaradó kedveshez

Oravecz Imre A megfelelő nap című kötetének darabjai az elmúlásról mondanak valami véglegeset, egyúttal valami visszavonhatatlanul örökkévalót. Rátóti Zoltán színész tolmácsolásában ezek a rezignált sorok különös harmóniába kerülnek. Halottak napja előtt ezt a verskompozíciót ajánljuk olvasóinknak.

HÁTRAMARADÓ KEDVESHEZ
 
 
 
Mikor utolsót dobban szívem,
és lefogják szemem,
te behatolsz mindenbe,
 
 
beveszed magad az ágy támlájába,
a ház tégláiba,
a kerti rózsákba,
a halottszállító autó rugónyikorgásába,
 
 
beköltözöl fölém a kőbe,
a hegyoldal lefutásába,
az ég kékjébe,
a rigók esti énekébe,
 
 
lakást veszel tölgyeimben az erdőn,
a gombák kalapjában,
a kakukkfű illatában,
az őzek délutáni álmában,
 
 
ott leszel mindenben,
földben, vízben, tűzben, levegőben,
mindenhol ott leszel,
mert én mindenhol leszek.
 
 
 
 
 
 

tovább ►
ISBN: 9636763054
Megjelenés: 2007-09-27

Oravecz Imre

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2017-11-20 09:46:26

„sötét van nélküled / szemem ki sem nyitom”

Tovább
INTERJÚ
2018-02-15 11:27:59
Tovább

Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben

A nyersanyag-lelőhelyeket hajszoló, a bennszülöttek szemében mitikus lénnyé váló Morbicer gyógyító – teszi ezt annak dacára, hogy nem jár érte köszönet. Oláh Andrea Kovács Attila Zoltán kiadóvezetővel beszélgetett.



trend fm

MINDENNAPI
2019-03-06 15:18:18

„mintha érezték / volna, hogy nem vagyok / az, aminek látszom” – Pál Sándor Attila: Szarvasének

Tovább

„lakást veszel tölgyeimben az erdőn, / a gombák kalapjában, / a kakukkfű illatában, / az őzek délutáni álmában”