Fekete Ádám fanyar nappalai megelevenednek

Fekete Ádám dramaturg, színész és nem utolsósorban költő. Az utóbbi években született verseit gyűjtötte nemrég kötetben, ami a Magvető Kiadó gondozásában Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel jelent meg. A költő három versét olvasta fel nekünk.

pékek a futópadon
pékek gumigömbön
pékek a végtagmozgatóban
a bordásfalnál állva
pékek hónaljig begipszelve
járókerettel közlekedő pékek
sérvükkel viccelődők
kanállal húspogácsát vágók
lábukkal a levegőben bicikliző
karjukkal madarakként verdeső pékek
pékék infúzión
a vak masszőr keze alatt
törött sarokkal
vizesedő térddel
mozgó csigolyával
kórtermekben félálomban forgolódó pékek
pékek akiket a lift rossz emeletre visz
beelektródázott derekú pékek
matuzsámlemkorú gépek sivításában
fakarikákat faantennára aggatók
a negyedik szrtókjuk után
pingvinszerűen mammutszerűen grasszáló
de őshazájukat nem lelő
bennalvó és hazajáró pékek között eltöltött délelőttjeim
nap mint nap felhívják a figyelmemet
az élethossziglani kenyérsütés
viszontagságaira

/Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház
Csepeli Weiss Manfréd telephely/

[férfiak nők és egynéhány kutya]

férfiak nők és egynéhány kutya
tartózkodnak a lokálban és persze különféle növények
zöldellnek a magaspárkányokon

a férfiak nők előtt üveghengerek és porcelánkorongok
egy hiperaktív kutya előtt ólomtál
a növények törékeny gúlákban csücsülnek

van itt még ha jól látom két különböző méretű fatábla
egymásra halmozott műanyag testek frizbi alakú fémeszközök
egy-egy papírzacskó

téglafal vesz körbe itt amit hat-nyolc helyen
átlátszó felület szakít meg
mögöttük további téglafalak részletei láthatók

az átlátszó felületek túloldalán gyakran
életveszélyes sebességgel közlekedő nehézfém gömbök
száguldanak el irtózatos ricsaj közepette

ez a kedvenc helyem
ide szoktam menekülni
a rossz gondolatok elől

nap a péket megsüti
kenyért a pék megsüti
punkzenét hallgató bárány
kánkánozó festőállvány
rápingálom ecsetemmel
hogy te vagy az esetem mer
hogy mér annak indokán
töprengjen el szándokán
gyerekkorom kedves pékje
hajósandrás féltestvére
együtt sütött sok brióst ha
nem volt ott a sobrijóska
mert ha ott volt akkor kiflit
lassan betelik az ibrik
gondolja az olvasó
kezdődik a fókasó
így a versnek most hát vége
(nem akarok mást csak tége