Emléktábla – Purosz Leonidasz verse
„Szabad-e a fiúknak sírniuk, szabad-e a fiúknak kiabálniuk? Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. Miféle játszmák, miféle versengések közepette kell erősnek mutatkoznia, mikor lehet sebezhető? Meddig lehet próbálgatni a hangot, a lehetőségeket, ha a kamaszkor kibúvói már bezárulnak? Purosz Leonidasz versei bátrak, meglepőek és érzékenyek, mint a veszekedés közben elhangzó tapintatlan igazságok.” Az október 22-én a Magvető Időmérték-sorozatában megjelenő Egy férfi sosem hagyja félbe című kötetből adunk ízelítőt, a vers eredetileg a Hévíz folyóirat 2019/2. számában jelent meg.Emléktábla
a tartalékcsapat gólkirályának,
aki megkapta az esélyt, hogy szintet lépjen,
de nem tudott élni vele,
a korosztályos bajnoknak, aki egyedüliként
kapott szerződést a felnőttek közé,
de nem tudott élni vele,
mindazoknak, akik tévedésnek bizonyultak,
akiknek nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk,
akik rejtély, hogyan juthattak idáig egyáltalán,
akik addig voltak elsők, hogy elfelejtettek tanulni,
és ma már nagyon nehéz
beléjük látni az egykori győztest,
akik néhány évig joggal
mondhatták magukat profinak,
de akik végül méltó helyükre kerültek,
rajztanárok lettek, lakatosok, mérnökök,
megbecsült tagjai a társadalomnak,
mert hiányzott belőlük az alázat,
vagy egyszerűen nem voltak elég jók.
*
A szerző fotóját Szén Benjamin készítette.
Megjelenés: 2019-10-22
méret: 100 mm x 170 mm