„csak a folyton feltúrt Ká-Európa” – Fehér Renátó: Dix Café

Dix Café

Szilveszter este van a Dix Caféban.

A világvége befér még idénre –

mantrázom én, a krómbőrű törzsvendég

beleunva a rutin készenlétbe.

Tompa koktéllal, lelkesedés nélkül

öregedtem meg a kereszthuzatban.

A pörgő ventillátort is hiába

néztem, olyan gyors, tehát mozdulatlan,

Épp ezért akartam hűvös maradni,

mint fülkét magára záró pilóta.

De alattam nincs Alpok, és nincs East Coast,

csak a folyton feltúrt Ká-Európa.

Ádáz irigyekkel fölényeskedni

itt terápia, népszokás és hajlam.

A vigalmi negyed homlokzatán a

veszteglésem egy ér marad a falban.

S ha zárna a Dix sem mozdulok rögtön,

a holnap csak egy tegnap maradéka.

És ülök itt, folyton ugrásra készen.

Ülök. Van dresscode, nincs foszló tapéta.