„Vigyázni kell, mert az emlékezet a börtönünkké is válhat”

Holly Kennedy biztonságos élete a feje tetejére áll, amikor „megtalálja” az Utóirat: Szeretlek Klub. A klub tagjait megihlette, amit Holly néhai férje, Gerry leveleiről hallottak, és ők is búcsúüzenetet akarnak hátrahagyni szeretteiknek. Megkérik az özvegyet, segítsen nekik. Holly egyvalamiben biztos: semmiképp nem hagyja magát visszarángatni mélységes gyászába, amelyen nagy nehezen túllépett. Hét évbe telt, mire újra összerakta és kitalálta magát, és szeretné tovább élni az életét. Ám rá kell döbbennie, hogy ha szeretünk valakit, mindig van még valami mondandónk… Cecelia Ahern Az Utóirat: Szeretlek! világsikerű könyvének várva-várt folytatásából közlünk részletet, amely Szieberth Ádám fordításában jelent meg október elején az Athenaeumnál.

– Holly! – kiáltja újfent a nevemet Ciara. Először még türelmesen csengett a hangja, aztán aggodalmasan, most pedig már metszően éles és haragos. – Hol a francban vagy?

A raktárban vagyok, a dobozok mögött. Lehet, hogy le is kuporodtam mögéjük, sőt még az is lehet, hogy fölpakoltam a kupac tetejére pár ruhát, hadd boruljanak rám. Lehet, hogy csináltam magamnak egy kis odút, és ott bujkálok.

A bekukucskáló Ciara arcába nézek.

– Mi a fasz van? Bujkálsz?

– Nem. Ne légy már nevetséges.

Ciara jól megnéz magának: nem hisz nekem. – Időtlen idők óta szólongatlak – panaszolja. – Angela Carberry keresett, mindenáron beszélni akart veled. Mondtam, hogy kiugrottál egy kávéra. Negyedórát várt rád. Tudod, milyen. Mi a franc van, Holly? Úgy néztem ki miattad, mint aki azt se tudja, hol van a saját alkalmazottja. És nem is tudtam.

– Ó. Hát, most már tudod. Sajnálom, hogy elszalasztottam Angelát. – Egy hónap telt el a podcast-felvétel óta, és ez idő alatt Angela Carberrynek a szent ügyért folytatott harca (mármint azért, hogy osszam meg a sztorimat a világgal), véleményem szerint, zaklatássá fajult. Fölállok, és nagy nyögések közepette kinyújtóztatom a lábamat.

– Mi ez a sztori Angelával? – kérdi aggodalmasan Ciara. – A bolthoz van valami köze?

– Nem, nem. Abszolút semmi köze a bolthoz, nyugi. Vagy nem éppen most hozott még egy zsák ruhát?

– Vintage Chanelt – feleli ellazulva, megkönnyebbülten Ciara. Aztán megint zavartan, értetlenül folytatja: – Akkor meg mi ez az egész? Miért bujkálsz előle? Nehogy azt hidd, hogy nem vettem észre! Ugyanezt csináltad a múlt héten is, amikor benézett.

– Te jobban tudsz bánni vele. Én nem ismerem igazán. És az a benyomásom, hogy szeret parancsolgatni.

– Igen, szeret parancsolgatni, és joga van hozzá, hiszen sok ezer euró értékben kapunk tőle cuccokat! Úgyhogy műbikán ülve, anyaszült meztelenül is bemutatnám a nyakláncát, ha erre vágyna.

– Erre senki nem vágyik – mondom, és elfurakodom Ciara mellett.

– Én azért megnézném! – kiáltja a szomszéd szobából Mathew.

– Megkért, hogy adjam át ezt neked. – Ciara átnyújt egy borítékot.

 

 

 

Ami engem valamiért feszélyez. Én és a borítékok… Komoly múltunk van nekünk. És bár nem először bontok fel borítékot az utóbbi hat évben, most valahogy rosszat sejtek. Arra számítok, hogy ez a boríték meghívót tartalmaz, és Angela úriasszonyoknak szervezett díszebédjén kéne beszélnem a gyászról. Már többször is megkérdezte, hogy nem akarom-e folytatni az „előadásomat”, vagy esetleg könyvet írni. Ha ellátogatott a boltunkba, mindig megadta valami rendezvényszervező vagy könyvkiadó telefonszámát. Eleinte még udvariasan megköszöntem, de legutóbb olyan nyersen, félreérthetetlenül letorkoltam, hogy nem tudtam, visszajön-e valaha.

Elveszem a borítékot Ciarától, félbehajtom, és a farzsebembe dugom.

Ciara szúrósan mered rám. Farkasszemet nézünk.

Ekkor fölbukkan az ajtóban Mathew. – Jó hírem van! A letöltési statisztika szerint a „Hogyan beszéljünk a halálról?” volt az eddigi legsikeresebb epizód! Többen töltötték le, mint az összes többit együttvéve. Gratula, nővérkék! – És lelkesen a magasba emeli a két kezét, hogy mindketten összepacsizhassunk vele.

De mi csak meresztjük egymásra a haragos tekintetünket. Én azért haragszom Ciarára, mert a podcastja miatt Angela kitüntető és már-már rögeszmés figyelmének céltáblája lettem, Ciara pedig azért haragszik rám, mert ismeretlen okokból bosszantom a legnagyobb jótevőjét.

– Na, mi lesz már, ne hagyjatok itt lógva!

Ciara lagymatagon belecsap az egyik tenyerébe.

– Nem erre számítottam – mondja Mathew, miközben vet rám egy aggodalmas pillantást, és leengedi a kezét. – Bocs, érzéketlen voltam, ugye? De, tudod, igazán nem Gerryvel akartam pacsizni…

– Tudom – mondom, és rávillantok egy mosolyt. – Nem erről van szó.

Hanem arról, hogy nem tudom ünnepelni a podcast sikerét. Azt kívánom, hogy bárcsak ne hallgatta volna meg a kutya se, és bárcsak ne vállaltam volna. Soha többé nem akarok hallani vagy pláne beszélni Gerry leveleiről.

 

*

 

Gabriel Glasnevinben lakik. Nagy türelemmel és szeretettel, saját kezűleg keltette életre az egyszintes, Viktória-kori sorházat. Lakályos, eklektikus stílusú otthont varázsolt belőle, amelynek minden zegzugot átitató karaktere van, nem úgy, mint az én házamnak.

A padlón heverünk egy irdatlan méretű bársony babzsákon, és vörösbort iszogatunk. A nappali belső, udvarra néző helyiség, így a tetőablakon át árad ránk a fény, igaz, csak tompa februári fény. Gabriel bútorai az antik és a modern stílust képviselik: ott van minden, ami megtetszett neki, és amit úton-útfélen begyűjtött. Mindennek megvan a maga története, bár nem mondanám, hogy megható, és nem is túl értékes darabokról beszélünk, de tudni lehet, hogy mi honnan származik. A helyiség középpontja a kandalló. Gabrielnek nincs tévéje, inkább lemezjátszón hallgatott, kevéssé ismert zenékkel szórakoztatja magát, vagy olvas valamit a bőséges könyvgyűjteményéből. Most a Huszonhat töltőállomás című albumot lapozgatja, amelyben amerikai benzinkutak fekete-fehér fotói láthatók. A zenei aláfestést Ali Farka Touré mali gitáros-énekes szolgáltatja. Fölnézek az esti égboltra. Csodálatos, tényleg. Igen, nekem Gabriel kell, amikor kell.


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632939339
Megjelenés: 2019-10-02
méret: 200 mm x 125 mm x 25 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632932774
Megjelenés: 2013-08-27
méret: 215 mm x 137 mm x 33 mm

Cecelia Ahern

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2017-11-20 09:46:26

„sötét van nélküled / szemem ki sem nyitom”

Tovább
HÍREK
2018-07-24 14:59:45

„Bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” – Bevezetés Esterházy országába

Tovább
MINDENNAPI
2018-09-20 16:35:34

Ne sajnáld, ha rágja, ha tépi, épp olvasni tanul

Tovább

Részlet napjaink egyik legsikeresebb írónője, Cecelia Ahern új regényéből.