Spirituális kalandregény Coelho tollából

Bárhova megy is Isten kiválasztott prófétája, még ellenségei között is otthonra talál. Paulo Coelho Az Ötödik hegy című regényében Illés próféta spirituális utazásának történét írta meg. A könyvet egy rövid részlettel ajánljuk nektek.

– Adj nekem szállást a házadban, mert az én hazámban üldöznek engem – szólalt meg Illés.
– Milyen bűnt követtél el? – kérdezte az özvegyasszony.
– Az Úr prófétája vagyok. Jézabel mindenkit megölet, aki nem hajlandó a föníciai isteneket imádni.
– Mennyi idős vagy?
– Huszonhárom éves – felelte illés.
Az asszony szánakozva nézett a fiúra. A haja hosszú volt és piszkos, gyér szakállával mintha idősebbnek akart volna látszani a koránál. Hát hogy tudna egy ilyen nyomorult szembeszállni a világ leghatalmasabb hercegnőjével?
– Ha Jézabel ellensége vagy, akkor az én ellenségem is vagy. A szidóni hercegnőnek az volt a küldetése, hogy – miután feleségül megy a királyotokhoz – megtérítse népeteket az igaz hitre. Így mondják, akik ismerik.
Rámutatott a völgyet szegélyező hegycsúcsok egyikére.
– Isteneink nemzedékek óta az Ötödik Hegyen laknak, és őrzik a békét országunkban. Izrael azonban háborúban és szenvedésben él. Hogy hihettek mégis az Egy istenben? Várjátok csak meg, míg Jézabel befejezi, amit elkezdett, és meglátjátok, hogy a ti városaitokban is béke honol majd.
– Én már hallottam az Úr hangját – felelte Illés. – Ti viszont még soha nem másztatok fel az Ötödik Hegyre, hogy megnézzétek, mi van ott valójában.
– Aki fölmegy arra a hegyre, azt megöli az ég tüze. Az istenek nem szeretik az idegeneket.
Az asszony elhallgatott. Eszébe jutott, hogy előző éjjel erős fényről álmodott. a fényből így szólt egy hang: „Fogadd be az idegent, aki rád talál.”
– Adj nekem szállást, mert nincs hol aludnom – ismételte Illés.
– Mondtam már, hogy szegény vagyok. Nekem is alig jut, meg a fiamnak.
– Az Úr kérte, hogy fogadj be, mert Ő soha nem hagyja magára azt, akit szeret. tedd meg,
amire kérlek. a szolgád leszek. Ács vagyok, jól bánok a cédrussal, és mindig találok majd magamnak tennivalót. így az Úr az én kezem által tartja be az ígéretét: sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esőt ád a földnek színére.
– Ha akarnék, se tudnék neked fizetni.
– Nem is kell. az Úr majd gondoskodik rólam.
Az asszonyt felkavarta az éjszakai álma, és hiába tudta, hogy az idegen a szidóni hercegnő ellensége, végül engedett Illés kérésének.

Illést rögtön észrevették a szomszédok. az özvegyasszony szóbeszéd tárgya lett: befogad egy idegent a házába, nem tiszteli a férje emlékét, pedig az egy hős, aki azért halt meg, hogy új kereskedelmi útvonalakat találjon a népének.
Amikor az asszonynak is a fülébe jutott, hogy miket beszélnek róla, azzal mentegette magát, hogy az idegen csak egy izraeli próféta, aki kis híján éhen és szomjan halt. Erre aztán elterjedt a hír, hogy egy izraeli próféta rejtőzik a városban, aki Jézabel elől menekül. Egy csoport fölkereste hát a papot.
– Hozzátok elém azt az idegent – parancsolta a pap.
Így is lett. délután illést a pap elé vezették, aki a kormányzóval és a parancsnokkal együtt irányította Akbart.
– Mi járatban vagy itt? – kérdezte. – Hát nem tudod, hogy népünk ellensége vagy?
– Évekig kereskedtem Libanonnal, tisztelem népedet és néped szokásait. azért vagyok itt, mert Izraelben üldöznek.
– Tudom, miért – mondta a pap. – Egy nő miatt kell menekülnöd, ugye?
– Ez a nő a legszebb teremtés, akit valaha láttam, bár csupán néhány percet töltöttem a jelenlétében. Ám a szíve kőből van, és zöld szeme mögött ádáz ellenség lakozik, aki el akarja pusztítani az országomat. Nem menekülök: csak várom a pillanatot, amikor visszatérhetek.
A pap elnevette magát.
– Arra ugyan várhatsz! Jobb, ha felkészülsz rá, hogy életed hátralévő részét Akbarban töltöd. Mi nem háborúzunk a népeddel, csak az igaz hitet akarjuk elterjeszteni – békés úton – az egész világon. Nem akarjuk elkövetni mindazt a bűnt, amit néped elkövetett, amikor letelepedett Kánaán földjén.
– A próféták kivégzését nevezed békés útnak?
– Ha levágjuk a szörnyeteg fejét, megszűnik létezni. Lehet, hogy néhányan meghalnak, de egyszer s mindenkorra elejét vehetjük a vallási háborúknak. És a kereskedőktől hallottam, hogy az egészet egy Illés nevű próféta kezdte, aki aztán elmenekült.
A pap most illés szemébe nézett, úgy folytatta:
– Az a próféta nagyon hasonlított rád.
– Én vagyok – felelte Illés.
– Nagyszerű. Légy üdvözölve Akbar városában! Ha szükségünk lesz valamire, a te fejeddel fizetünk Jézabelnek – te vagy a legértékesebb fizetőeszközünk. de addig keress magadnak valami munkát, és gondoskodj magadról, mert itt nincs hely a próféták számára.
Illés már indulni akart, amikor a pap hozzátette:
– Úgy tűnik, egy szidóni fiatalasszony is erősebb, mint a ti Egy istenetek. oltárt emeltetett
Baál tiszteletére, és a régi papjaitok most ott térdepelnek előtte.
– Minden úgy lesz, ahogy az Úr elrendelte – válaszolta a próféta. – Néha viszontagságos időket élünk, és nem tehetünk ellene semmit. De mindennek megvan az oka.
– Miféle oka?
– Erre a kérdésre soha nem tudjuk a választ a megpróbáltatások előtt vagy közben. Mindig csak akkor értjük meg, amikor túljutottunk a nehézségeken.
Mihelyst távozott, a pap magához rendelte azokat, akik reggel felkeresték.
– Ne is törődjetek vele – mondta nekik. – a hagyomány szerint menedéket kell adnunk az idegeneknek. És itt őrködhetünk fölötte, és figyelhetjük minden lépését. az ellenség megismerésének és legyőzésének az a legegyszerűbb módja, ha közel kerülünk hozzá. Ha elérkezik a megfelelő pillanat, átadjuk Jézabelnek, és városunk busás jutalomban
részesül. addig kitaláljuk, miként pusztíthatjuk el az eszméit. Most még csak a testét pusztíthatnánk el.
Illés tehát hiába volt az Egy isten híve, és hiába volt a hercegnő ellensége, a pap megparancsolta az embereknek, hogy tartsák tiszteletben a menedékkérés jogát. Mindenki ismerte az ősi hagyományt: ha egy város megtagadja a menedéket egy vándortól, lakóinak utódai hasonló megpróbáltatásokon mennek keresztül. És minthogy Akbar lakóinak fiai a kereskedőhajókon dolgoztak, senki nem merte megkockáztatni a törvény megszegését.
És egyébként is érdemes volt kivárni azt a napot, amikor a zsidó próféta fejéért cserébe bőséges arany üti a markukat.
Aznap este illés az özvegyasszonnyal és fával vacsorázott. Mivel az izraeli próféta most már értékes volt, aki a jövőben fontos fizetőeszközzé válhat, néhány kalmár egy egész hétre való élelmet küldött a családnak.
– Úgy látszik, Izrael Ura megtartja a szavát – mondta az özvegyasszony. – Amióta meghalt a férjem, egyszer sem volt ilyen bőséges az asztalom, mint ma.
Illés lassacskán beilleszkedett Sarepta életébe. Már ő is Akbarnak nevezte a várost, mint a többi lakója. Megismerte a kormányzót, a helyőrség parancsnokát, a papot és a messze földön híres üvegkészítő mestereket. Ha megkérdezték tőle, mi járatban van náluk, megmondta az igazat: Jézabel megparancsolta, hogy minden prófétát végezzenek ki Izraelben.
– Elárultad a hazádat, és Fönícia ellensége vagy – mondták erre. – de mi kereskedők vagyunk, és tudjuk, hogy minél veszélyesebb egy ember, annál többet ér a feje.
És így teltek a hónapok.


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632931111
Megjelenés: 2017-08-28
méret: 18 mm x 115 mm x 195 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632934679
Megjelenés: 2016-10-03
méret: 195 mm x 115 mm

Paulo Coelho

Tovább
Ez is érdekelhet:

INTERJÚ
2017-11-21 15:04:44

Önismeret minden napra, avagy határidőnapló másképp

Tovább
HÍREK
2019-06-21 11:17:26

Szeretnél többet olvasni? – 3 tipp, ami segíthet

Tovább
HÍREK
2019-07-09 08:55:53

Szerinted, melyik országban olvasnak a legtöbbet az emberek?

Tovább

A prófétáról az Úr gondoskodik.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem