A Bibliától a Világló részletekig (1962-2017)
Hogyan működik a Nádas-mondat, és milyen változásokon esik át az írói pálya egymást követő szakaszaiban? Milyen összefüggések biztosítják a korai elbeszélések, az egymástól is olyannyira különböző nagyregények, a sok szempontból talányos, előzmény nélküli színpadi művek, a kései önéletrajz és az esszék alkotta írói életmű egységét? Miképpen alakították ezt az életművet a világháborút követő évek meghatározó benyomásai, az ötvenes évek mozgalmi miliője, a forradalom nagy élménye, a Kádár-korszaknak az írói pályakezdést cseppet sem segítő közege, a kilencvenes évek polgárság nélküli magyar demokráciája, illetve a tágabb európai színtér polgári demokráciáinak ellentmondásai? Bazsányi Sándor monográfiája finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre. Könyvét gazdag képanyag kíséri, és számos melléklet teszi kézikönyvszerűen használhatóvá.
„A rajzok egy gyászfolyamathoz kapcsolódnak, az egykori madártársaktól való lassú eltávolodáshoz” – Tandori Dezső utolsó kötetéről írt Darida Veronika az Élet és Irodalom friss számában.
Az Élet és Irodalom szerkesztői kedden, mikor a lapzártát tartották, még nem tudhatták, hogy másnap Tandori Dezső halálhírével lesz tele a sajtó, így a véletlennek köszönhető, hogy helyet kapott a lapszámban Darida Veronika recenziója a költő legutolsó, Nincs beleszédülés című kötetéről, melyben a következőket írja: „a rajzok egy gyászfolyamathoz kapcsolódnak, az egykori madártársaktól való lassú eltávolodáshoz”. De a lapszámban a Tandori recenzió mellett olvashattok Updike-ról, Bazsányi Sándor Nádas-monográfiájáról, találtok verset Tóth Krisztinától és prózát Szív Ernőtől.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Hogyan működik a Nádas-mondat, és milyen változásokon esik át az írói pálya egymást követő szakaszaiban? Milyen összefüggések biztosítják a korai elbeszélések, az egymástól is olyannyira különböző nagyregények, a sok szempontból talányos, előzmény nélküli színpadi művek, a kései önéletrajz és az esszék alkotta írói életmű egységét? Miképpen alakították ezt az életművet a világháborút követő évek meghatározó benyomásai, az ötvenes évek mozgalmi miliője, a forradalom nagy élménye, a Kádár-korszaknak az írói pályakezdést cseppet sem segítő közege, a kilencvenes évek polgárság nélküli magyar demokráciája, illetve a tágabb európai színtér polgári demokráciáinak ellentmondásai? Bazsányi Sándor monográfiája finom elemzésekkel, jól követhető okfejtéssel igyekszik választ találni a Nádas-életmű által fölvetett számtalan kérdésre. Könyvét gazdag képanyag kíséri, és számos melléklet teszi kézikönyvszerűen használhatóvá.
„A rajzok egy gyászfolyamathoz kapcsolódnak, az egykori madártársaktól való lassú eltávolodáshoz” – Tandori Dezső utolsó kötetéről írt Darida Veronika az Élet és Irodalom friss számában.
Az Élet és Irodalom szerkesztői kedden, mikor a lapzártát tartották, még nem tudhatták, hogy másnap Tandori Dezső halálhírével lesz tele a sajtó, így a véletlennek köszönhető, hogy helyet kapott a lapszámban Darida Veronika recenziója a költő legutolsó, Nincs beleszédülés című kötetéről, melyben a következőket írja: „a rajzok egy gyászfolyamathoz kapcsolódnak, az egykori madártársaktól való lassú eltávolodáshoz”. De a lapszámban a Tandori recenzió mellett olvashattok Updike-ról, Bazsányi Sándor Nádas-monográfiájáról, találtok verset Tóth Krisztinától és prózát Szív Ernőtől.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Ez is érdekelhet:
