A 18. századi Ghánában Maamét fanti harcosok rabolják el a falujából. Miután lánygyermeket hoz a világra, sikerül megszöknie, de kénytelen hátrahagyni gyermekét. Hazatérve egy ashanti harcos harmadik felesége lesz, és újabb kislánynak ad életet. A féltestvérek, Effia és Esi sosem találkoznak, és sorsuk is másként alakul: Effia férjhez megy egy angolhoz, s míg ő kényelemben él a Cape Coast-i erődben, húga, Esi az erőd tömlöcében várja, hogy sokadmagával eladják rabszolgának, és áthajózzák Amerikába.
A történet egyik szála Effia utódait követi a háborús Afrikában, bemutatva a fanti és ashanti nemzetségek küzdelmét a rabszolga-kereskedelemmel és a brit gyarmatosítókkal. A másik szál Esi és leszármazottainak életét meséli el Amerikában - rabszolgasorsukat a déli ültetvényeken, a polgárháború idején, majd útjukat az alabamai szénbányákból Harlemig, a dzsesszklubok és kábítószertanyák világába.
A Hazatérésben hét generáció sorsát követhetjük nyomon egészen napjainkig, miközben megrázó módon szembesülünk vele, hogy a kiszolgáltatottság megalázó tapasztalata évszázadokon át kísért, és a rabszolgaság által okozott lelki sebek sosem gyógyulnak be teljesen.
Yaa Gyasi (1989) ghánai születésű amerikai írónő. Első regénye, a 2016-ban megjelent Hazatérés hatalmas kritikai sikert aratott: megnyerte a PEN Hemingway Díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.
Afrika, Amerika akkor és most…
Vajon milyen lehetett Afrika az 1700-as években? Hogy éltek az ottani emberek, milyen lehetett, hogyan éreztek, hogyan gondolkodtak? És aztán, amikor odamentek a brit gyarmatosítók? Amikor háborút háború követett, és az afrikaiakat elhurcolták Amerikába? Amikor rabszolgaként adták-vették és dolgoztatták őket a földeken, Amerikában? Ahol már emberszámba se vették őket? Észak és Dél háborúja, azaz az Amerikai polgárháború? Aztán, amikor bebörtönözték a négereket semmiségekért, majd a szénbányákban töltötték életük szinte egészét. A megkülönböztetés, a rasszizmus, az alárendeltség, s az afrikai föld beléjük született hiánya, ahol nem volt különbség a bőrszínben. Milyen lehetett? Yaa Gyasi ghánai születésű amerikai írónő regénye, a Hazatérés többek között megnyerte a PEN Hemingway-díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time Magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
A történet egyik szála Effia utódait követi a háborús Afrikában, bemutatva a fanti és ashanti nemzetségek küzdelmét a rabszolga-kereskedelemmel és a brit gyarmatosítókkal. A másik szál Esi és leszármazottainak életét meséli el Amerikában - rabszolgasorsukat a déli ültetvényeken, a polgárháború idején, majd útjukat az alabamai szénbányákból Harlemig, a dzsesszklubok és kábítószertanyák világába.
A Hazatérésben hét generáció sorsát követhetjük nyomon egészen napjainkig, miközben megrázó módon szembesülünk vele, hogy a kiszolgáltatottság megalázó tapasztalata évszázadokon át kísért, és a rabszolgaság által okozott lelki sebek sosem gyógyulnak be teljesen.
Yaa Gyasi (1989) ghánai születésű amerikai írónő. Első regénye, a 2016-ban megjelent Hazatérés hatalmas kritikai sikert aratott: megnyerte a PEN Hemingway Díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.
Afrika, Amerika akkor és most…
Vajon milyen lehetett Afrika az 1700-as években? Hogy éltek az ottani emberek, milyen lehetett, hogyan éreztek, hogyan gondolkodtak? És aztán, amikor odamentek a brit gyarmatosítók? Amikor háborút háború követett, és az afrikaiakat elhurcolták Amerikába? Amikor rabszolgaként adták-vették és dolgoztatták őket a földeken, Amerikában? Ahol már emberszámba se vették őket? Észak és Dél háborúja, azaz az Amerikai polgárháború? Aztán, amikor bebörtönözték a négereket semmiségekért, majd a szénbányákban töltötték életük szinte egészét. A megkülönböztetés, a rasszizmus, az alárendeltség, s az afrikai föld beléjük született hiánya, ahol nem volt különbség a bőrszínben. Milyen lehetett? Yaa Gyasi ghánai születésű amerikai írónő regénye, a Hazatérés többek között megnyerte a PEN Hemingway-díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time Magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Ez is érdekelhet:
SZERINTETEK
Tovább
Vajon milyen lehetett Afrika az 1700-as években? Hogy éltek az ottani emberek, milyen lehetett, hogyan éreztek, hogyan gondolkodtak? És aztán, amikor odamentek a brit gyarmatosítók? Amikor háborút háború követett, és az afrikaiakat elhurcolták Amerikába? Amikor rabszolgaként adták-vették és dolgoztatták őket a földeken, Amerikában? Ahol már emberszámba se vették őket? Észak és Dél háborúja, azaz az Amerikai polgárháború? Aztán, amikor bebörtönözték a négereket semmiségekért, majd a szénbányákban töltötték életük szinte egészét. A megkülönböztetés, a rasszizmus, az alárendeltség, s az afrikai föld beléjük született hiánya, ahol nem volt különbség a bőrszínben. Milyen lehetett? Yaa Gyasi ghánai születésű amerikai írónő regénye, a Hazatérés többek között megnyerte a PEN Hemingway-díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time Magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.
