Zadie Smith

Fehér fogak

Kiadó: Európa Kiadó
ISBN: 9630771314
Megjelenés: 0000-00-00 00:00:00

A második világháború utolsó napjaitól az ezredfordulóig ível Zadie Smith regénye, amelyben három észak-londoni család élete gabalyodik össze minden lehetséges módon: szerelemben és gyűlöletben, politikában és történelemben, s a vak - vagy éppen bölcs? - véletleneknek abban a hátborzongató elegyében, amely mindent ésszel kibogozhatatlan szövevénnyé kutyul.A színtiszta angol Archibald Jones és a bangladesi Szamad Miah örök barátsága 1945-ben köttetik, amikor egy angol tankban szolgálnak, s végül az unalmas utászmunka mellett egy kis kaland is kijut nekik: elfognak egy francia tudóst, aki a náciknak dolgozott…Egy elrontott első házasság, egy meghiúsult öngyilkossági kísérlet és az áldásos véletlenek összjátéka után, immár valamikor a hetvenes években Archibald egyszer csak azon veszi észre magát, hogy egy gyönyörű szép, csokoládébőrű jamaicai lány a felesége: a vakítóan fehér fogú Clara…A gyerekek - Szamad iker fiai és Archie-ék lánya - a gyökereiket, identitásukat, istenüket és életük értelmét keresve lázadnak a szülők ellen: történelmi sebek fakadnak fel, hormonok és hitek tombolnak bennük és szélsőséges ideológiákat valló fundamentalista mozgalmak körülöttük, s minden még bonyolultabb lesz, amikor megjelenik a színen a bölcs, racionális Chalfen család……és a FuturEgér, az a genetikailag módosított kis állat, mellyel a nagy tudós Chalfen meg akarja mutatni az emberiségnek, hogy immár úrrá lehetünk a véletleneken, s az ember - hála a hozzá hasonló tudósok áldásos munkájának - többé nem lesz kiszolgáltatva elhibbant, vak gének működésének. S egy nagy zárójelenetben, amikor az isteni teremtésbe beavatkozni próbáló Chalfen ellen lázad és tüntet az iszlám fundamentalista (Szamad fia), a radikális állatvédő (Chalfen fia) és a Jehova tanúja (Clara anyja), a sors megint Archibaldra, a tökéletes átlagemberre bízza a hősi tettet... Az 1975-ben született, anyja révén jamaicai származású, Észak-Londonban élő Zadie Smith első regénye valósággal bombaként robbant 2000-ben: még talán senki sem ábrázolta ilyen éles színekkel, ilyen sodró lendületű regényben, ilyen villódzóan eleven jellemeken keresztül azt a „multikulturális” világot, amelyben az embernek a legkülönfélébb történelmi múltak, hagyományok, hitek és törekvések fortyogó közegében kell megtalálnia a saját útját. Zadie Smith köszöni, de nem kér belőleZadie Smith szerint nem. Az angol regényíró egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az Instagram és a Twitter mellőzésével úgy írhat, ahogy akar, anélkül, hogy félne attól, hogy mások reakciója befolyásolja, elbizonytalanítja. Úgy gondolja, ha tudna az olvasók véleményéről, képtelen lenne írni.