Finy Petra karácsonyi könyvajánlója

Az ünnepek közeledtével írókat, költőket, irodalmárokat kértünk meg arra, hogy rövid indoklás kíséretében osszák meg olvasóinkkal aktuálisan kedvencnek tartott könyveik listáját vagy friss olvasmányélményeiket, egyéb kikötés nélkül. Így kerülhetnek egymás mellé műfajt, tematikát és korszakot tekintve is nagy változatosságot mutató művek, melyekből 2019 karácsonyára és a 2020-as év napjaira egyaránt könyves ötleteket meríthetünk. Ezúttal Finy Petra írót, költőt, műfordítót kérdeztük, akinek az eddigiek során számos kiadónál jelentek meg gyerekverses kötetei és meséskönyvei, valamint ifjúsági regénye, és elsősorban felnőtteknek szóló prózakötetei (Madárasszony, Akkor is, Marlenka). A szerző témái közt kiemelt szerepet kap a múlthoz köthető társadalmi és magánéletbeli traumák feldolgozhatósága, azok jelenben betöltött funkciója, a „Hogyan tovább?” kérdésére adható válaszok.

1. Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak

A kelet-európai ember számára a menekülés lélektana túlságosan is jól ismert. A Krasznahorkai László által bemutatott fizikai és mentális hajsza az olvasó lelkére tekeredő mondatokban bomlik ki, a kötet menekülési kézikönyvként is felfogható, még akkor is, ha sokszor diszfunkcionális tanácsokkal lát el minket. Szeretem ezt a könyvet: gyönyörű kiállítású, elegáns papírral, tipográfiával, különleges képekkel, zenékkel (melyek QR-kóddal hallgathatók meg), az egész annyira míves és finom, hogy annál nagyobb pofonként ér a lappangó üzenet: hiába kezded menekülésed emberként, végül üldözött patkányként halsz meg. Kedvenc mondat: „Olyan mondatokra van szüksége, amelyek mondanak is valamit.”

 

A borító forrása.

 

2. Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt

Ha nem is indítom minden reggelem versolvasással, mint Dragomán György, de azért pont elég gyakran. A Magvetőnek ez a sorozata kimondottan közel áll hozzám: Röhrig Géza, Tamás Zsuzsa, Jónás Tamás és Rakovszky Zsuzsa kötetei voltak eddig a kedvenceim belőle. Eddig. Nádasdy Ádám új kötetét ezután magammal fogom hordani, közvetlenül a szív fölött, egy titkos zsebben. Vagy titkos sebben. Mert ezek a szövegek úgy gyógyítanak, hogy őszinteségükkel közben szétmarják a vart a bőrön, mint a kutya, akit nem óv meg önmagától semmilyen védőgallér. Kedvenc mondat: „Mert élni jó, és kockáztatni kell.”

 

A borító forrása.

 

3. Térey János: Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba

2019 június 3. óta már nem lehet ugyanúgy olvasni Térey János szövegeit, mint eddig. A posztumusz kötet számomra két legmegrázóbb szövege egy próza és egy vers volt. A Vendéglő a Zöld Vadászhoz c. rövid írás, ami a szerző lakóhelyének múltját meséli el, melyet a nyilasok és a Gestapo uralt, részben kapcsolódik új regényem, a Marlenka írói alapélményéhez. A legutolsó vers pedig azóta nem hagy nyugodni, mióta először olvastam. A költeményben szereplő gyászmunkás apátiából ébredése mindannyiunk számára nagyon tanulságos, érdemes elgondolkodnunk, hogyan válhat valaki a pusztulás csinovnyikjából az élet harcosává. „Gyászmunkás, hallasz-e?” „Én már nem.” „Csomagolsz?” „Maradok.” „Mi az új munkád?” „Temetem a birkatürelmet, mától lázadok.”

 

A borító forrása.

 

4. Rajk László: A tér tágassága

Van olyan, hogy tudod, valaki nagyon vár egy könyvet, és mivel tudod, hogy jó ízlése van, te is várni kezded. Aztán rájössz, hogy a könyv jobb, mint amire számítottál. A tér tágassága esetében velem ez történt. Az ifjabbik Rajk László építész, filmes látványtervező volt (többek között a Saul fia c. filmnél is), aki 1975-től a rendszerváltó demokratikus ellenzék tagja lett. Ezzel a sokoldalú gondolkodóval Mink András történész készített életútinterjút olyan értőn terelgetve interjúalanyát, hogy a beszélgetésükből Magyarország elmúlt 70 évének legátfogóbb képe rajzolódik ki. Remek szerkesztés, lebilincselő lábjegyezetek, annotált névmutató, több dolog miatt is élvezetes olvasni a kötetet. A Tények és tanúk-sorozat a magyar ismeretterjesztő irodalom egyik gyöngyszeme, ez pedig egy kifejezetten különleges darabja.  Emblematikus mondat: „Csak mi ketten, és a négy koporsó.”

 

A borító forrása.

 

5. Csunderlik Péter-Pető Péter: Újabb top 10-es történelmi slágerlisták

A szerzőpáros, akik méltán népszerűbbek, mint a Beatles, és a könyvesboltban csakis az ő közös listájukra érdemes szavazni, ismét fergeteges és éles humorú könyvet alkotott. Féktelenül vicces, gátlástalanul ismeretterjesztő: talán így lehetne összefoglalni a lényegét ennek a történelmi és közéleti eseményeket feldolgozó kötetnek, mely akkor is szórakoztató, ha komoly témákat taglal. Olvasáskor gyakran nehéz eldönteni, sírjuk vagy nevessünk. Ezért inkább csak szolidan potyogtatjuk a könnyeinket, nehogy eláztassuk a borítón szereplő Uralkodó roppant csinos, női kézitáskáját, vagy a kackiásra pödört szarvú szürkemarhát. „Minden falat ledönt előbb-utóbb az igazság.”

 

A borító forrása.

 

6. Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Magyarul szinte ő beszél a legszebben íróink közül. Akár fikciót írt, akár kamaszkönyvet, akár ismeretterjesztő szöveget, mindig nagyon szerettem olvasni. Ez a könyve jól elbánt velem, mert épp egy olyan munkahét állt mögöttem, hogy szinte összeestem a fáradtságtól, ehhez képest hajnalig olvastam a Lányok, asszonyok aranykönyvét. Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma rendelési naplóiból és számos korabeli dokumentumból dolgozva Szécsi Noémi elgondolkoztató képet fest a századforduló asszonyairól. A könyvet olvasva talán a ma nője is közelebb kerülhet önmagához, és elmereng az orvosnő egy-két akkoriban igencsak lázadó, manapság viszont természetesnek vett mondatán, vagy épp saját helyzetén, látszólagos szabadságán. Izgalmas mondat: „A nemi életnek kettős czélja van: egyik az ivadék létesítése, másik az egészség fenntartása.”

 

A borító forrása.

 

7. Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett

Balázs Júliáról, az első magyar csillagásznőről szól ez a gyönyörűszép mesekönyv.
A Sváb-hegyen, távol a világ zajától, volt egy csillagvizsgáló. A kertjében az ott élő csillagászcsaládok állatot tartottak, növényt termesztettek. Éjszaka pedig a tudósok a égboltot kutatták. Itt dolgozott Balázs Júlia férjével, és nevelte gyerekeit. Megtudhatjuk a könyvből, hogyan vészelték át a második világháborút, amikor szovjet katonák költöztek be ide lovaikkal, miért maradtak végül Magyarországon, pedig Júlia már összecsomagolt (a két hátizsákban kuporgó kisbaba a kedvenc illusztrációm a kötetből), hogyan kerestek új helyet a csillagdának, ahol kisebb a fényszennyezettség, miként élték meg 56’-ot, milyen volt a Nagy Falnál, és mi volt a jelentősége a görög mitológiának Júlia életében. Egy csodálatosan illusztrált mesekönyv Kertész Edina finom mondataival, melyeket olvasva bízni lehet benne, hogy sok lányban felmerül majd, mi lenne, ha ő is tudós lenne. A kötet végén lévő tablót pedig, mely a történelem nagy csillagásznőit mutatja be, egyszerűen imádtam.

 

A borító forrása.

 

8. Peter Sís: A fal

Megrögzött képzőművészeti mesekönyvgyűjtő vagyok, és Peter Sístől már a magyarul megjelent Manómesén kívül volt két albumom. Ezért amikor megtudtam, hogy megjelent A fal, azonnal rohantam a könyvesboltba. A kötetet Sís azért készítette, mert amikor arról mesélt a gyerekeinek, milyen volt a kommunizmusban felnőni, nem tudták elképzelni. Hiszen manapság már szinte felfoghatatlan egy gyereknek, aki az internettel együtt szívja fel az angolt, hogy mindenki csak oroszul tanulhatott akkoriban, nem hallgathattak amerikai slágereket (nem, sajnos Billie Eilish-t sem), vagy akár egymás elleni besúgásra biztatták a gyereket, minden telefont lehallgattak, levelet felbontottak, még akkor is, hogyha a közösségi média felületei és a Google ma pont ugyanezt csinálja. A kommunizmus több generációt traumatizált, és ennek lelki stigmáiról nehéz mesélni, én is csak a kötetet forgatva jöttem rá, mennyi mindent vett el a gyerekkoromból a rendszer. Képekkel viszont még az ilyen mély, zsigeri fájdalomról is lehet beszélni Sísnek köszönhetően. De a traumák egyszerre fékek és motorok: ezt éreztem a kötet alkotójánál is, hogy pont az a rendszer, ami fullasztotta, adott végül neki szárnyakat a művészetéhez.

 

A borító forrása.

 

9. Sárvári Györgyi: Sümi nem adja fel

Györgyit régóta ismerem, kevés ennyire hiteles és érzékeny emberrel találkoztam eddig, mint ő. Ugyanaz a szeretet és őszinteség árad a könyveiből, amellyel gyerekei, családja vagy barátai fele fordul. A pszichológus-szerző a Sümi-mesék hétköznapi kalandjain keresztül segít a kicsiknek és a szülőknek felülkerekedni a szorongáson és a kudarcokon. Nekem az első egyszerű, de annál erősebb történet hitéről azonnal Marék Veronika Laci és az oroszlán c. meséje jutott eszembe. Ez a mese a kitartásról szól, amely néha versként, ráolvasóként, varászszövegként működik. A második a barátságról mesél, ahol egy látszólag szabálytalan, a társadalomba nehezen illeszkedő gyerekhez, akihez a felnőttek világának postásai már nem találják az utat, csak a barátja üzeneti jutnak el. Az Oliver Jeffers világát idéző álomszerű, mégis letisztult képek még nagyobb élménnyé varázsolják a könyv olvasását.

 

A borító forrása.

 

10. A művészet kertje – Gross Arnold (1929-2015) művészete

Szeretek az Arnoldo nevű kávézóba járni, néhány szövegem is született ott, Gross Arnold egyik pintye mellett ücsörögve, mágikus képei alatt, rejtelmes figuráinak óvó tekintetétől kísérve. A nappalinkban is van egy vászonnyomat tőle, amire, ha ránézek, kivirágzik a lelkem. Nem volt kérdés tehát, hogy beszerzem ezt a lenyűgöző albumot, mely bemutatja az örökké gyerek, vasútmodelljeit szinte kisbabaként ringató képzőművészt, aki rajongott az ásványokért, apró figurákért, madarakért, léghajókért, és azért a csodálatos kertért, ahol felnőtt. Ennek a kertnek a közepén egy hatalmas keretű hinta állt, melyet képzeletben mindenhová magával vitt, hogy az bárhol a magasba repíthesse. Mint ahogyan az angyalai is elkísérték mindenhová, akik már élete vége felé egyre többen várták, az ágyára telepedve, ahogy azt fiának mesélte. Gyönyörű album ez, igazi karácsonyi ajándék, melyet azzal lehet megkoronázni, ha az ember elmegy a Széphárom Közösségi Térbe, és megnézi a művész születésének 90. évfordulójára rendezett kiállítást. Belépőt nem kell fizetni, a képek maguk a jegyek, „űrjegyek”, melyekkel egy másik világba utazhatunk.

 

A borító forrása.

 

 

 


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789634375562
Megjelenés: 2019-11-14
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789631438789
Megjelenés: 2019-11-14
méret: 124 mm x 197 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789634760382
Megjelenés: 2019-10-29
méret: 254 mm x 203 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789631438796
Megjelenés: 2019-10-08
méret: 145 mm x 240 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789631438604
Megjelenés: 2019-06-03
méret: 170 mm x 100 mm

NÁDASDY ÁDÁM

Tovább

Térey János

Tovább

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ

Tovább

Finy Petra

Tovább

Rajk László

Tovább

SZÉCSI Noémi

Tovább

Kertész Edina

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2019-11-11 09:52:00

Könyvterápia, avagy melyik klasszikus regény olvasásába kezdjünk a hideg napokon?

Tovább
INTERJÚ
2019-11-18 15:36:45

„A lányom hamarabb kezdett írni, mint én” – Interjú Nyáry Lucával és Krisztiánnal

Tovább
INTERJÚ
2019-12-17 18:25:38

Finy Petra karácsonyi könyvajánlója

Tovább

A 2019-es év kultuszgyanús könyvei szerepelnek az írónő listáján.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem