„Nem azért írom a könyveimet, hogy elmagyarázzam a hazámat másoknak”

Orhan Pamuk napi 10 órát dolgozik, de ezt ő nem munkának fogja fel, sokkal inkább játéknak, hiszen írás közben úgy érzi magát, mint egy kisfiú, aki a figuráival játszik. A Nobel-díjas török írónak, aki idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége és Budapest Nagydíjasa volt, a napokban jelent meg angolul A piros hajú nő című regénye. A megjelenés kapcsán kérdezte őt a slate.com újságírója.

Pályakezdésekor, közel negyven éve epikusabb, panorámaszerű, kísérletezőbb könyveket, míg az utóbbi időben rövidebb, metafizikus, filozofikus regényeket írt. A podcast során mesélt apjáról, aki költőnek készült, és aki sosem kritizálta a munkáit. Mielőtt meghalt volna, Pamuknak adta írásainak a gyűjteményét, melyről a szerző publikált is egy poétikus hangvételű esszét.
A piros hajú nő című regényét az apjával való kapcsolata inspirálta . A regény két kanonikus szöveg, egy nyugati, Szophoklész Oidipusz királya, és egy keleti, Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története összevetése. Mindkét mű az apa-fiú kapcsolatról (is) szól, de míg a keleti változatban az apa öli meg a fiát, a nyugati történetben – épp ellenkezőleg – a fiú az apát. Pamuk ezt a kapcsolatot vizsgálja a regényében az apa hiányán és a fiú individualizmusán keresztül.
Mikor világszerte kezdték lefordítani műveit, többen arról beszéltek, hogy ő az, aki hidat ver kelet és nyugat között. Nem tetszett neki ez a megnevezés, mert – ahogy a beszélgetés során is mondja – nem azért írja a könyveit, hogy elmagyarázza hazáját másoknak, hanem mélyebb okokból. Ezért nem szereti, ha isztambuli íróként aposztrofálják. Valóban ott él mióta megszületett, immár 65 éve, és ezért elkerülhetetlen, hogy a város és annak lakói szerepeljenek a műveiben, de nem ez az írói programja. Emberiségről ír, csak történetesen ő az isztambuli embereket ismeri, így itt talált rá az emberiségre. Az, hogy hídként tekintenek rá, nem művészetének, hanem inkább sikerének magyarázata.
Ezután a törökországi változásokról és az Erdogan-rezsimről beszélt, elég sötéten látja jövőt. Újságírók, írók kerülnek börtönbe, a demokrácia szűkös és korlátozott. Viszont tény, hogy mindennek köszönhetően többet dolgozik és ír, mint valaha. Hogy ne érezzen lelkiismeretfurdalást, állandóan dolgozik, és próbál másoknak segíteni.


FORRÁS:
slate.com

FOTÓ:
muhsinakgun.com


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632276922
Megjelenés: 2017-04-13
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632278087
Megjelenés: 2016-09-12

Orhan Pamuk

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2020-01-07 21:34:11

A 2019-es év legnépszerűbb könyvei

Tovább
MINDENNAPI
2020-03-23 09:35:57

8. nap otthon – Paul Hollywood: Kenyér – Reggelire, ebédre, vacsorára

Tovább
MINDENNAPI
2020-04-05 21:23:14

Részletek Paulo Coelho regényeinek új kiadásaiból

Tovább

„Mint egy gyerek, aki a babáival játszik” – Orhan Pamuk interjú