„Murakami Haruki és Margaret Atwood is szerepel a bakancslistánkon” – Interjú Gál Katalinnal, a MKKE elnökével
Jövő héten, április 25-én kezdődik a Millenárison a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével Gál Katalinnal beszélgettünk a díszvendégről, az előkészületekről, a könyvek áráról, a torrent oldalakról, és persze arról, hogy mit és miért lesz majd érdemes megnézni a négynapos könyvünnepen.
Gál Katalin
Nyakunkon a Könyvfesztivál. Úgy képzelem – gondolom tévesen –, hogy ilyenkor már minden le van szervezve, el van rendezve, és Önök az MKKE Kertész utcai irodájában csak arra várnak, hogy mikor indulhatnak a Millenárisra. Melyek a legfontosabb tennivalók az utolsó időszakban?
(nevet) Iszonyatosan sok még ilyenkor a tennivaló. Sok aprómunka van. Nyomdában a programfüzet, készülnek a dekorációk: a térképek, a kiírások, és folyamatosan csöng a telefon, mert már elkezdtek érdeklődni a kiadók a részletek iránt.
Újdonság, hogy idén nem a Millenáris B és D épületében lesz minden stand, ugyanis a D épületet kiadták valamelyik egyetemnek, ezért a gyerekkönyvkiadók a frissen átadott Nemzeti Táncszínház csillogó-villogó aulájában kaptak helyet. Ez egy nagyon szép tér, és remélem, jól fogják benne érezni magukat a gyereknek, akiket számtalan programmal várunk.
A Nemzeti Táncszínház felújított épülete
Idén Karl Ove Knausgård lesz a fesztivál díszvendége. Miként döntenek arról, hogy kit fognak meghívni? Az MKKE vezetőségén dönt vagy a teljes tagság szavaz?
Jöhet akárhonnan az ötlet, aztán a beérkezett javaslatokat az elnökség rangsorolja. Már az előző esztendőben elkezdjük szervezni, ugyanis sok szerzőről tudjuk, hogy nehezen mozdul, vagy kicsi az esély, hogy elfogadja a meghívást, de azért megpróbáljuk őket is felkeresni, hiszen nem szeretnénk lemaradni róluk.
Knausgård rajta volt ezen a listán, és vállalta is a szereplést, ezért esett rá a választásunk. Harcom című regényfolyamának a negyedik része, az Élet, a Fesztiválra jelenik meg. Ráadásul nemcsak mint szerző, hanem mint személyiség is érdekes. Van egy komoly olvasótábora, és részvétele szélesebb ismertségének is jót fog tenni. Ő a norvég irodalom fenegyereke, bár egy kicsit borzongató, ahogy a családi életét kiteregeti.
Karl Ove Knausgård / Fotó: Sam Barker
Ezek szerint Önök már tudják vagy sejtik, hogy ki lesz jövőre a Fesztivál díszvendége? Elárulná, hogy milyen nevek szerepelnek még azon a bizonyos listán?
Sejtjük, de még dolgozunk rajta. Néha nagyon sok emberen keresztül lehet eljutni egy-egy szerzőig. De olyan is előfordult már, hogy közbejött valami, például egy betegség. Murakami Harukira már régóta fáj a fogunk, de ő nem szívesen mozdul. Margaret Atwood is szerepel a bakancslistánkon. Vele is tárgyaltunk már.
Ki állja a díszvendég útiköltségeit? Az MKKE vagy pedig a kiadó?
A költségeket a Kiadóval közösen álljuk. Az Egyesülés fizeti a szállását, a kiadó pedig a repülőjegyét állja. Általában nem egyedül érkeznek a díszvendégek. Knausgård például a családjával fog érkezni. Előre be van táblázva, mikor kinek ad interjút, és mikor hol kell megjelennie. A köszöntésével és a díjátadóval kezdődik csütörtökön a Fesztivál. Tóth Krisztina fogja laudálni és Bősze Ádám fog vele beszélgetni, de fog dedikálni is, sőt egy másik alkalommal könyveinek hazai szerkesztője, Szegő János fogja kérdezni az egyik előadóteremben.
Minden díszvendéggel könnyű volt együtt dolgozni? Gondolom Daniel Kehlmann-nal igen, de például Michel Houellebecq-kel is minden simán ment?
Nem szokták nagydobra verni a kiadók, hogy mennyire sztárkodnak a szerzők. De a legtöbbjükkel kimondottam szívesen vannak együtt a kiadós munkatársak. Ilyen volt például Ljudmilla Ulickaja. Nagyon jól emlékszem rá. Sugárzott belőle az empátia és a szeretet. Vagy emlékszem, amikor itt járt Coelho. Azt hiszem, hogy ő egy bonyolultabb személyiség volt. De az ember a kedvenceinek mindent megenged. (nevet)
Idén Knausgård mellett még milyen világirodalmi programok várják a Millenárisra látogató olvasókat?
Norvégia lesz a Fesztivál díszvendége. Ennek keretében sor kerül egy előadásra a skandináv krimik varázsáról, ami szerintem nagyon érdekes lehet. Ezenfelül idén is megrendezik az Elsőkönyvesek Fesztiválját, melynek keretében 22 ország elsőkötetes szerzőjét látjuk vendégül. De a sci-fi rajongók nagy örömére a Fesztivál vendége lesz John Scalzi is.
John Scalzi / Fotó: Gage Skidmore - Wikipedia
Van ideje a rendezvény alatt egy-egy programon részt venni? Hogy tervezi, mely programokra fog ellátogatni?
Mivel amellett, hogy az Egyesülésnek is dolgozok, könyvkiadó is vagyok, így rengeteg teendőm lesz. Ráadásul lesz pár újítás is, amit mindig nehéz bevezetni, de van néhány program, amit semmiképp sem hagynék ki. Nagyon érdekelnek a könyvtárosok programjai, mert egy kis tudományos szimpóziumot csempésznek a falak közé. Olvasási szokásokról, olvasásról fognak beszélni. Volt egy Európai Unió által támogatott programjuk, aminek köszönhetően komoly kutatást végeztek, és erről nagyon részletesen be fognak számolni. Ezt nem csak a könyvtárasoknak lehet érdekes, hanem minden könyves szakembernek.
De nem hagynám ki a gyerekprogramokat sem, a rajzversenyeket, már csak azért sem, mert oda beterelném az unokáimat, hogy aztán mehessek tovább nézelődni, és ott biztos szívesen is maradnának.
Ezenkívül, bár én nem vagyok a képregények világának nagy ismerője, de úgy látom 25 év után újra egyre népszerűbbek, és szervezetbe is tömörültek a képregénykiadók, akik a galérián a közönség részvételével fognak képregényt készíteni és bemutatják újdonságaikat.
Hány látogatója volt a Fesztiválnak tavaly, és idén hány vendégre számítanak?
Ez nehéz kérdés, mert egzakt módon nem tudjuk számolni, hogy egy látogató hányszor lép be. Hisz van, aki csak a kertben néz körül, és van, aki csak a gyerekstandoknál fordul meg. Ami biztos, hogy péntek déltől vasárnap estig folyamatos a tömeg, rengeteg az ember. Több tízezer látogatóval számolunk.
A Könyvfesztiválban az a különleges, hogy aki ellátogat Millenárisra ezekben a napokban, anélkül hogy egy könyvet is vásárolna, tulajdonképpen ingyen, nagy mennyiségű, színvonalas kulturális programhoz juthat.
Vásárlóként úgy tűnik, mintha folyamatosan emelkedne a könyvek ára? Ön hogy látja, miképp változott ez az elmúlt években?
Csalóka dolog ez. Próbálom feldolgozni a könyvkiadók saját maguk által bevallott statisztikáját, mely bolti áron vallja be az előző évbe eladott és értékesített könyveiket. Ezt megpróbáltam összevetni a KSH adatokkal és kereskedők adataival, és ezek nagyon különböznek egymástól. Május végére készülnek el a cégek mérlegei, tervünk szerint a több irányból származó adatok alapján egy elemző csoporttal megpróbáljuk értelmezni a könyvkiadás és eladás számtengerét.
Olyan szempontból drágák a könyvek, hogy ma már valóban 4000 Ft egy papírfedeles thriller vagy egy szépirodalmi mű, de igazából a vásárlók nem ennyiért veszik meg. Aki elővételben vásárolja meg, az legalább 20% kedvezményt kap. Ha valakinek a hűségét jutalmazzák a kereskedők, akkor 10-15% kedvezményt kap. Ha kiadónál veszi meg, akkor még nagyobb kedvezményre tehet szert, hiszen a kiadóknak több marad, ha náluk vásárolnak a vevők. Ráadásul a könnyedebb könyvek már a megjelenésüket követő hónapokban bekerülnek a különböző akciókba.
A KELLO oldalán azt írják egyébként, hogy 11%-kal csökkent a könyvek ára, megnéztem egy hálózatot is, ők azt mondták, hogy diszkréten, de 5-6%-kal nőtt a könyvek ára. Én azt hiszem, hogy azok a könyveknek lettek drágábbak, amelyekről a kiadók azt gondolják, hogy azt az olvasók így is, úgy is megveszik.
Komoly problémát jelentenek a torrent oldalak. / Fotó: pxhere.com
Ön szerint szerepet játszanak a sikerkönyvek áremelkedésében a torrent oldalak?
Igen. Komoly problémát jelentenek. Így nagyon sokan hozzáférhetnek a könyvekhez, és nem vásárlóként olvashatják az újdonságokat. Londonban a könyvvásáron volt az európai könyvkiadók szervezetének egy előadása, mely azt sugallta, hogy ne úgy harcoljunk a torrent oldalakon megjelenő könyvek ellen, hogy azokat tiltjuk, hanem próbáljunk olyan legális fórumokat találni és lejjebb menni az árral, hogy aki fizetni szeretne, annak legyen rá módja.
Még nem elég szignifikáns a különbség a print és az e-könyv ára közt. Az e-könyv szolgáltatásnak minősül, ezért 27%-os áfa sújtja. Már van egy uniós állásfoglalás, és van egy tervezetünk, aminek előterjesztésével többször próbálkoztunk Parlamentben, és aminek része az e-könyvek áfa csökkentése.
Ami probléma még ezzel kapcsolatban, hogy a könyvkiadók sem egységesek ebben a kérdésben. Vannak, akik nem örülnének az olcsóbb e-könyvnek.
Egyébként a Fesztiválon az MKKE nevében aláírunk egy szerződést a Torrent Detektív nevű céggel, melynek keretében a tagjaink részére kedvezményt biztosítanak a szolgáltatásaikból. Ők a megjelenést követő egy, másfél évben vállalják, hogy figyelik ezeket az oldalakat és megteszik jogi lépéseket is az illegális letöltések esetében.
Mennyiben befolyásolja a könyvek értékesítését a Fesztivál? Az Önök tapasztalatai alapján mit nyer az a könyv, amelynek a kiadója részt vesz a rendezvényen?
Azt hiszem, hogy a kisebb kiadók szempontjából nagyon jó, hogy lehetőségük van arra, hogy közvetlenül találkozhatnak az olvasókkal. Bár a költségek évről évre növekszenek, hiszen többet kell fizetni a Millenárisnak a bérlésért, azt a legtöbb kiadó kitermeli, hiszen a bevétel itt teljes egészében náluk marad. De szerintem a legfontosabb, hogy itt látszanak. Épp ezért, aki megteheti, annak azt javaslom, hogy mindenképp menjen ki. És szerencsére jönnek is. Sőt olyan intézmények – például múzeumok – is állítanak standot, akik nemcsak kiadással foglalkoznak.
Évekig belépő fejében lehetett belépni a Fesztivál területére, ám tavaly már nem kellett fizetni a látogatóknak. Idén is ingyenes lesz a belépés?
Igen, idén is ingyenes lesz. Jöjjön el mindenki, mi szélesre nyitjuk ez alkalommal a kapukat! Legyen az olvasás szabad!
Hományi Péter