Mesék a pénzről – Csóka Juditot új könyvéről kérdeztük

Hogyan függhet össze a mai korszak problémáival a könyv üzenete?

Úgy gondolom, a pénzről beszélgetni, a saját életünkben való szerepéről elgondolkodni talán soha nem volt ennyire aktuális, mint napjainkban. A hozzánk érkező hírek szerint a világ vezetőinek az értékrendjében a legfontosabb a gazdasági fölemelkedés, az anyagi javak felhalmozása. Ennek következményeként azt láthatjuk, hogy a Földön ökológiai válsághelyzet alakul ki. A pénzhajhászás miatt, vélt anyagi előnyökért kivágjuk az erdőket, megöljük az állatokat, mérgezzük, szennyezzük a levegőt és a vizeinket. Nem becsüljük és nem tiszteljük az élőlényeket, beleértve az embert is, jogot formálunk a pusztításra. Bár nem kevés szenvedést okoz, ez a fajta gondolkodásmód az egyén életében is megjelenik. A pénznek mágikus hatása van. Sokan hiszik, hogy a boldogságuk a pénztől függ, és miközben egyre többet dolgoznak a pénzért, egyre boldogtalanabbakká válnak, megbetegednek, és idejekorán bele is halnak abba, hogy háttérbe szorítják a testi, lelki szükségleteiket a pénzkereséssel szemben. A Mesék a pénzről című válogatás arra hívja fel az Olvasó figyelmét, hogy gondolkodjunk együtt erről a témáról. Valóban ennyire fontos-e a pénz, és valóban ekkora értéket kell-e magának a pénznek tulajdonítani, hogy föláldozzuk a szabadságunkat, a saját életünket, az egészségünket, tágabb értelemben a bolygónkat, az élőhelyünket, az élővilágunkat? A mesék tanúsága szerint a probléma nem újkeletű. Amióta a pénz megjelent az emberek életében, megjelentek a pénzzel kapcsolatba hozható észjárások és lelki tulajdonságok is. Nem mindegy, hogyan bánunk a pénzzel. Eszközként tekintünk-e rá, vagy úgy, mint minden fölött való érték és cél. Azt gondolom, hogy ha nem eszközként bánunk a pénzzel, hanem a pénzszerzés és a gyűjtés a célja az életünknek, akkor annak az lesz a következménye, hogy a környezetünkkel együtt saját magunkat is elpusztítjuk.

Miként álltak össze a kötet fejezetei, amelyek úgy épülnek fel, hogy a pénzhez egy-egy általános fogalom társul?

Ahogy kimondjuk a „pénz” szót, mindjárt egész sor dologra asszociálhatunk. Ilyen pl. a kapzsiság, a becsület, a hatalom, az ész, az áldozat, illetve az is eszünkbe juthat, mi az, ami pénzért nem megvehető. A kötetben e fogalmak köré csoportosítottam a meséket. Sok nép mesekincséből válogattam, mert azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a pénz – bárhol is élnek az emberek a földön – meghatározza az életünket, és sokszor sajnos nagyobb mértékben, mint ahogy kellene. A népmesék azért nagyon fontosak, mert bennük sűrűsödik az emberiség bölcsessége és tapasztalata, és a kötetben szereplő történetek tanúsága szerint a pénzzel kapcsolatosak is. A mesék válogatása közben nagyon megdöbbentő volt számomra, hogy a régi, sok száz éves históriák mintha a mai korról szólnának.

Milyen módon lehet megvalósítani gyakorlatban is az olvasottakat?

Az olvasottak gyakorlatba való átültetésének a legegyszerűbb módja, ha elmondjuk a családunknak vagy a barátainknak azt a mesét, amelyik leginkább elgondolkoztatott, vagy amelyik leginkább magával ragadott. Ezt követően pedig nagy valószínűséggel beszélgetni fogunk róla. Közösen gondolkodhatunk a történeten és felismerhetjük a mese rejtett vagy nyilvánvaló bölcsességét, üzenetét. Abban hiszek, hogy ha a pénzhez való viszonyunkat tudatosítjuk magunkban, például a mesék segítségével, akkor talán nem rendelődünk alá annyira a pénz uralmának, talán egészségesebben, rugalmasabban gondolkodhatunk az anyagi javakról. 

Csóka Judit meseterápiás foglalkozása az Olvasás éjszakáján, 2019 szeptemberében.

Szeretnék rákérdezni a kötet külső megjelenésére, hiszen könyvtárgyként is egy nagyon igényes kiadványról van szó.

A Corvina Kiadó köteteire mindig is az igényes külső és belső megjelenés volt a jellemző. Király Levente ötlete volt az első kötetnél (Mesék a gyógyulásról), hogy Rofusz Kingát kérjük meg, fessen borítót a meseválogatáshoz. Kinga elvállalta, és lélegzetelállítóan szép képet festett. Számomra külön ajándék, hogy Kingát megismerhettem. Csodálatos, érzékeny ember és művész. Minden kötetnél (Mesék feleségekről és férjekről, Mesék a pénzről) azt éreztem, amikor megláttam a borítót, hogy igen, erről szól a könyv, erről akartam beszélni a kötet lapjain. Egy képbe sűrítve, mégis tűpontosan minden benne van, amiért kiválogattam e témák szerint a könyvekben olvasható meséket. A pénzes kötet borítója amellett, hogy gyönyörű – még mindig nem tudok betelni vele –, rengeteg üzenetet hordoz. Piros, kinyílt virágkehelyben pénzérmék vannak, amit két kéz tart. A virágkehely és a piros szín számomra azt jelenti, hogy fontos dologról van szó, olyanról, ami az életünkhöz szorosan hozzákapcsolódik. Az egyik kézre, amelyikben egy érme van, kígyó tekeredik. Nem lehet tudni, hogy a kéz kivett, vagy betenni készül a kehelybe, de a kígyó jelenléte jelzi, hogy mindkét cselekedet veszélyt jelenthet az emberre. Azonban a kígyó nem csak a veszély szimbóluma. Jelentheti az okosságot is, ami szintén nagyon fontos, ha pénzről van szó, hiszen fontos, hogy jól bánjunk vele. Kinga képeiben az a nagyszerű, hogy rengeteg apró részlet elsőre talán fel sem tűnik, csak akkor, ha időt engedünk magunknak, hogy belemerüljünk a képbe. Olyanok a festményei, mint a mesék, idő kell hozzájuk, lelassulás, hogy megértsük, és a képek üzenete, akárcsak a meséké, gyógyítóvá válik.

 mindennapkonyv.hu / Tinkó Máté