Kényelmes és kíméletlen „retrospekció” – Erdős Virág és a Hátrahagyott versek

„Én viszonylag kevés verset írtam világéletemben” – mondja a költő, író Erdős Virág új kötete kapcsán, amely az Udvarok, a Másmilyen mesék, A Trabantfejű Nő, az ezt is el és a világító testek című kötetekből válogat, és ehhez tesz hozzá új, illetve kötetben még meg nem jelent verseket.

Miért hátrahagyottak a kötetben szereplő versek?

Harcos Bálint, fiatal költő legelső kötetének a címe volt anno „Harcos Bálint Összes”. A Hátrahagyott versek cím eredetileg ennek a poénnak a pandanja próbált volna lenni, nem tudom, mennyire sikerült. Harcos Bálint akkor huszonpár éves volt, én jövőre leszek ötven, és örömmel jelentem: még élek. Viszont huszonöt éve jelent meg nyomtatásban az első szövegem – történetesen egy novellának álcázott prózavers a régi, Dérczy Péter–Németh Gábor-féle Magyar Naplóban –, úgyhogy épp ideje volt egy pillanatra megállni, visszanézni, és szomorúan konstatálni, hogy azóta milyen kevésre jutottam. És tudatosítani, hogy most már jó lesz kicsit összekapni magamat. Hátrahagyni mindent, és még egyszer, utoljára nekifutni. Keveseknek adatik meg ez a fajta kényelmes és kíméletlen „retrospekció”, úgyhogy végtelenül hálás vagyok a Magvetőnek, hogy megadták számomra ezt a lehetőséget, és különösképp a szerkesztőmnek, Turi Timinek, aki segített a józan és minden elfogultságtól mentes „szortírozásban”.

A versek szereplői Mátyás királytól Mici néniig vagy épp Anni Pannitól a hülyékig mindenkiről szólnak. A kötet nyitóversének viszont te magad vagy a tárgya.

Az egy réges-régi, variációs szerkezetű öndefiníciós szöveg, a Másmilyen mesék kötet végéről most előrekerült, amivel azt szerettük volna jelezni, hogy ebben a gyűjteményes kötetben nagyon sokféle szöveggel fog találkozni az olvasó a prózaverstől a klasszikus „srófra járó” versen át a szabadversig. Sőt egy plusz tipográfiai elemmel más művészeti ágak felé is ajtót, de legalábbis pici ablakokat nyitottunk. Néhány vers mellett ugyanis QR-kódot helyeztünk el, amely elvezet azokhoz a zeneszámokhoz, amelyek a szövegek alapján készültek, illetve azokhoz a fotókhoz, festményekhez, amelyek kiindulásként szolgáltak egy-egy alkalmi vershez. Az a bizonyos „Erdős Virág” ebben a tekintetben is egy „többfunkciós termékcsalád”.

Kevésbé közéleti szövegek felé mozdultál? Folytatod a világító testek – 100 kis budapesttel megkezdett utat?

Ha „közéletiségen” társadalomkritikát értünk, akkor a 100 kis budapest szerintem éppúgy társadalomkritikai indíttatású, mint a legtöbb szövegem az Egyszeregy királyfitól a nézzétek ha bírjátokig. Titokban azt remélem, hogy ebből a viszonylag átfogó visszatekintésből kicsit ez is ki fog derülni. Én egyébként a mostani kötet sokféleképpen lehasznált és félrecímkézett versformáinak erdejéből is a 100 kis budapest rímtelen és fotószerűen valóságfüggő szabadverseiben látom a kiutat, bár a megjelenése óta eltelt fél év teljes visszhangtalansága azért mostanra már picit elbizonytalanított. 17 „kis budapestet” azért mutatóba, és némiképp kedvcsinálónak ide is betettünk, noha a világító testek, ellentétben a többi kötettel, még elérhető a boltokban.