Gyógynövényekkel az influenza ellen – Interjú Orlóci Lászlóval

Kezdődik az influenza szezon, így itt az idő, hogy felkészüljünk a védekezésre. Ha kicsit tudatosabbak akarunk lenni, a különböző gyógyszerek helyett inkább a természet kincsei közül válogassunk. Gyümölcsökkel, zöldségekkel gondoskodhatunk a vitaminbevitelünkről, míg a gyógynövények segíthetnek abban, hogy megóvjuk magunkat és családunkat a betegségektől. Sőt a különféle gyógyteákat, kenőcsöket akár magunk is elkészíthetjük otthonunkban. Hogy pontosan milyen betegséghez, mit és hogyan használjunk, abban a Corvina Kiadó Gyógynövények lexikona című csodálatosan illusztrált kiadványa segít eligazodni. A kötet kapcsán dr. Orlóci László egyetemi docenssel, az ELTE füvészkert igazgatójával, a könyv szakmai referensével beszélgettünk.

Milyen típusú betegségek kezelésében, gyógyításában segíthetnek a gyógynövények?

A gyógynövények általában két csoportra oszthatók használatuk alapján. Az elsőbe a rendszeresen használható ún. roboráló, preventív növények, például a csipkebogyó, a citromfű, tartoznak, míg a másik csoport a kúra jelleggel – 1 hét vagy 1 hónap hosszan – használható. Az utóbbiak közé soroljuk a medveszőlőt vagy a kamillát. Ezeknél ügyelni kell, hogy milyen gyakran fogyasztjuk, ugyanis folyamatos használata mérgezést okozhat.

Minden betegség megelőzésében segíthetnek a gyógynövények, de ha már betegek vagyunk, akkor a jobban tesszük, ha orvoshoz fordulunk. A gyógynövény csak a terápia kiegészítője lehet.

Pár évszázaddal korábban, a gyógyszerek még szinte kizárólag gyógynövényekből készültek. Napjainkban a gyógyszeripar miképp hasznosítja a gyógynövényeket?

Sok gyógynövény hatóanyagát felhasználják, de ezt nagyon pontos mérések alapján teszik. A hatóanyag a növényekben sokrétű és eltérő töménységű lehet, ezek dozírozása komoly felszerelést és szaktudást igényel.

Igaz, hogy ezek a cégek akkor is inkább kemikáliákat dobnak piacra, amikor egy gyógynövényalapú szer is segíthetne? És ha így van, akkor mi lehet ennek az oka? Költségesebb növényekből előállítani a gyógyszert?

Költségesebb mert nehezen standardizálható, és a kivonás is költséges. De a mesterséges hatóanyagok ún. generikumok sokaságának fejlesztése lassan betelik, ezért a kutatók és a gyártók ismét a természetes hatóanyagok felé fordultak.

Gőzerővel folyik a hatóanyagtartalom növelésére irányuló nemesítés, valamint virágzik az in vitro hatóanyag előállítás is, azaz amikor steril körülmények között növényi részeket, vagy sejteket tenyésztenek, és ebből vonják ki a speciális hatóanyagot. Ezeknek a fejlesztések következtében olcsóbban lehet növényekből kinyerni a gyógyhatású anyagot, így lassan újra megéri a gyógyszercégeknek is ezeket használni.

Számos gyomnövényről derül ki, hogy a gyógyászatban hasznosítható. Mit gondol, még nagy felfedezések előtt álluk, vagy már mindent tudunk a növényekről tudjuk?

Még mindig keveset tudunk, de folyik a föld élőlényeinek genotipizálása. Cél a teljes genetikai állomány megismerése. A probléma csak az, hogy még találtunk meg minden növényt, nem beszélve a gombákról és baktériumokról. Így aztán a nagy felfedezések mindennapiak.

Mindenfelől hallani arról, hogy az ipar és az egyéb emberi tevékenység miatt súlyosan szennyezett a környezetünk. Veszélyezteti-e a gyógynövényeket mindez? Megváltozhatnak-e külső hatások miatt egy növény számunkra kedvező tulajdonságai? Elérheti-e egy növény szennyezettsége azt a szintet, hogy hiába lenne eredetileg gyógyító hatása, már inkább árt, mint segít?

Igen, ennek fennáll a veszélye. A növények erre adott válaszait többen is kutatják, talán meglepő az olvasók számára, de sok növény a szennyezést képes mérsékelni, sőt tisztítani a levegőt és a talajt (fitoremediáció). Az újabb kutatások a különböző létformák konzorciális, szimbiotikus együttműködését is vizsgálják, mely során ennek hatékonysága a sokszorosára növelhető.

A könyv mindössze 277 növényt mutat be, pedig 35 500 gyógyhatású növényt ismerünk. Ön szerint miért pont ezekre eshetett a szerkesztők választása?

A Gyógynövények lexikona a legismertebbeket sorolja fel, azokat, amelyekről a legtöbbet tudjuk. A könyv az angolszász területen ismert növényeket veszi számba, így lehetne egy hazai, kárpát-medencei kiegészítést is írni hozzá.

Mindenkire ugyanúgy hatnak a gyógynövények, vagy elképzelhető, hogy ami valakinél beválik, az másnak nem segít? Vagy minden az adagoláson múlik? Van, aki érzékenyebb, van, aki pedig kevéssé az?

Minden ember saját genommal rendelkezik (amíg nem klónozzák). Ez alapján egyedi adagolást és hatóanyagokat igényel, amit ma még tapasztalatok alapján próbálunk meghatározni. A jövőben a saját genomunk ismerete alapján pontosabb gyógyszerelés megvalósítható. A személyes terápia az orvostudomány új, precíziós iránya.

A könyvben 24 gyógyhatású készítmény receptje található. Mit gondol, melléfoghatunk, ha mindenféle gyakorlat, képzettség nélkül, mi magunk próbáljuk elkészíteni ezeket? Szükségünk van-e ehhez különleges eszközökre?

Melléfoghatunk, ha nem figyelünk, és nem tartjuk be a pontos előírásokat. A könyvben található példák a legbiztonságosabban alkalmazható eljárások. Gondoljunk a vízre, mely alapvető az élethez, de túlzott használata fulladást okoz. Különleges eszközökre nincs szükség.

Ha netalántán valaki úgy döntene, hogy nemcsak maga készíti el a különféle teákat, olajokat és kenőcsöket, hanem maga is termeszti meg a hozzá szükség növényeket, mire kell ügyelnie? Használhat növényvédő szereket, tápoldatokat?

Lehet használni a megadott egészségügyi előírások alapján (élelmezési egészségügyi várakozási idő stb.) Ebben az esetben azonban nem nevezhetjük a gyógyfüvet bio terméknek.

Azok számára is, akik ismerik a bükki füvesember, Gyuri bácsi könyveit vagy Maria Treben klasszikusát, az Egészség Isten patikájábólt mennyiben jelenthet újdonságot a Gyógynövények lexikona?

Minden ilyen tárgyú könyvben találhatók új információk is. Míg a gyógynövényeket népszerűsítő könyvek nem tudományos művek, sok feltételezés és a megfigyeléseken alapuló vélemény található bennük, addig a Gyógynövények lexikona írói és lektorai neves szakemberek, akik a már tudományosan igazolt ismeretek alapján írták meg könyvüket.

A könyvet a Londoni Kew Gardens munkatársai állították össze, de a laikusok számára ez nem sokat jelent. Mit illik tudni London legnagyobb füvészkertjéről, és az ott folyó tudományos munkáról?

A Kew Gardens a világ egyik, ha nem a legnagyobb botanikus kertje és botanikai intézete, mely szoros együttműködésben áll a nagynevű brit intézetekkel és akadémiával, ahol több száz év óta a világ minden tájáról begyűjtött növényeket és információkat tudományosan rendszerezik. Itt található a világ botanikus kertjei szövetségének (BGCI) központja is, melynek a Füvészkert (ELTE Botanikus Kert) mint az országunk első ilyen intézménye is tagja.

Hományi Péter